Az élő, levágott egész és félsertés általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése januártól elsősorban a magyarországi sertéstenyésztő vállalatokat és a legális importőröket hozza kedvezőbb helyzetbe, a felvásárló és húsfeldolgozó cégek likviditási helyzete pedig javul. A kistermelők a változásnak inkább a hátrányait szenvedik majd el - állapította meg a Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. munkatársának legújabb elemzése.

Háromból egy vagy két disznó fekete

Az adócsökkentés  célja "az áfa-csalások és számla nélküli értékesítés visszaszorítása". A sertésáfa csökkentése a hazai tenyésztők régi követelése. Az intézkedéshez fűzött magyarázatok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a sertéshús, illetve az abból készült termékek fogyasztói ára az intézkedés nyomán nem csökken, sőt akár emelkedés is bekövetkezhet az "adómentes" - tehát olcsó - alapanyag eltűnése miatt. A sertéságazat forgalmában ugyanis 30-50 százalékra becsülik a feketegazdaság arányát. Ha ez csökkenne, akkor a legális termelők jelentős, illegális versenyelőnyt élvező konkurenciától szabadulhatnának meg.

A kicsiken nem segít

A 2010-es agrárcenzus adatai szerint a magyarországi sertésállomány 30 százaléka egyéni gazdaságokban, ennek kilenctizede száz állatnál kevesebbet tartóknál volt. Az ilyen kicsiny termelőkre nem vonatkoznak az áfa-szabályok, ők a felvásárlótól 7 százalék árkompenzációt kapnak, amivel a felvásárló a forgalmi adóhoz hasonlóan csökkentheti a saját áfafizetési kötelezettségeit. A nagyobb tenyésztők és a mezőgazdasági vállalatok, gazdálkodó szervezetek - az állomány 70 százalékát nevelők - a szokásos áfa-rend szerint működnek.

Ezt az árutömeget növeli az élősertés és az egész, illetve félsertés behozatala. A sertéstenyésztőtől és az importőrtől vagy a felvásárlóhoz, vagy közvetlenül a vágóhídra kerül az állat, a levágott sertést egészben, hasítva, vagy bontva szállítják a feldolgozóüzemekbe és a hentesüzletekbe. A nagyobb cégek közül sok az integrált termelő, vagyis a takarmányt megtermeli a földjén, maga tenyészti, hizlalja, vágja az állatokat, sőt a feldolgozás bizonyos fázisait is elvégzi. A húsüzemek maguk is foglalkozhatnak alapanyag-behozatallal.

A legális árufolyamatot tekintve a kistermelők a változások hatására elbukják a 27 százalékos áfához képest élvezett előnyüket, sőt a tőlük vásárolt sertést magasabb árkompenzáció (7 százalék) terheli majd, mint a szervezeteknek fizetendő 5 százalékos áfa. Ez inkább csak a felvásárló likviditása szempontjából érdekes, hiszen nagyon ritka az, hogy végső fogyasztó vásárolja meg így a hízót - véli a kutató. A másik "bukópont" az állattenyésztő szervezetek likviditása lehet, hiszen az általuk vásárolt termékeken - például a takarmányon - marad a 27 százalékos kulcs. Bár a legnagyobb költséget jelentő tételt, a takarmányt jellemzően maguk termelik meg, a közbenső felhasználás (takarmány, energia, állatgyógyászat) értéke az uniós farmstatisztikák szerint 80 százalék körül van a magyar állattenyésztő gazdaságokban. Így áfafizető pozícióból áfa-visszaigénylővé válnak, ami likviditásvesztéshez vezet. Körükben már fel is merült az áfa-visszaigénylés automatikus gyakorítása iránti igény. A vágóhidak, illetve az alapanyagot közvetlenül beszerző feldolgozók likviditása javul, hiszen kevesebb áfát kell kifizetniük az alapanyagért, befizetési kötelezettségükből ugyan majd kevesebbet is vonhatnak le értékesítéskor,
addig azonban náluk marad a pénz.

Máshová mennek az áfacsalók

Az áfacsalás az 5 százalékos kulcs mellett már valószínűleg nem lesz jövedelmező. Csakhogy a legális forgalom mellett mára kiépült a láthatatlan vertikum is: a feketén nevelt hízótól, az illegális importon át a szintén feketén dolgozó vágóhidakig, feldolgozókig és eladókig. Bár az élő- és a félsertést el lehet látni azonosítóval, a bontott húst, a feldolgozott hústerméket már nem.

A legálisan működő integrált termelő cégek pozícióját nem igazán érinti a húsáfa változása, hiszen mindez cégen belüli fázis. Más a helyzet a vágással, bontással foglakozó vágóhidakon és a feldolgozóknál: hozzájuk ezentúl 5 százalék áfával jön be az alapanyag és 27 százalékkal megy ki. Itt olyan rés van az input és az output között, amelyre érdemes "rámozdulni" - olvasható az elemzésben. A kutató szerint várható, hogy a húságazaton belüli maffiák tevékenysége ide tolódik át, vagy pedig a kiépült hálózatok más ágazatokra is átállhatnak.