Múlt héten eldőlt, hogy egyelőre nem lesz kormányzati nehézfegyver az élemiszerlánc-felügyeleti díj, nem pótolja a korábbi különadót. A parlament múlt heti döntésével visszaállította a közteher korábbi rendszerét, miután az Európai Bizottság júliusban elkaszálta a kormány tavaly beharangozott, "Tesco-adó" csúfnéven emlegettet drasztikus tehernövelési terveit.

Az első újraélesztési kísérlet

A 2012-ben bevezetett adónem a korábbi élelmiszer-biztonsági hatósági díjak összevonásával jött létre. A felügyeleti díj mértékét az élelmiszer-gazdaság szereplői - feldolgozó, vendéglátó és kereskedő - számára a nettó árbevétel 0,1 százalékában határozták meg, míg a mikro- és kisvállalkozások átalányt fizettek. A költségvetési törvényben egyébként nem szereplő közteherből a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tevékenységét finanszírozták és körülbelül tízmilliárd forintnyi pluszforrást jelentett évente.

A kabinet 2014 őszén döntött úgy, hogy radikálisan átalakítja e meglévő rendszert és egy olyan sávos adó-kivetési módozatot vezetett be, amellyel a multinacionális élelmiszer-láncoknak rendkívül nagy adókiadása keletkezett.

Ez a sarc, a 2010 és 2013 között létezett, majd uniós nyomásra - még az eljárást megelőzve - megszüntetett kiskereskedelmi különadó utódjának is tekinthető, hiszen ahhoz hasonló sávos metódust alkalmaz, s nagyjából vele ugyanakkora 30-35 milliárd forintnyi bevételt ígért az államkasszának. Ám az élelmiszerlánc-felügyeleti díj alapját a napi fogyasztási cikkek - élelmiszerek, kozmetikumok és egyebek - eladásából származó bevétel jelenti, így például - a korábbi különadótól eltérően - az elektronikai és ruházati cikkek már nem játszottak szerepet a fizetendő díj szempontjából.

Vesztesek és kivételek

A törvényjavaslat alapján a Coop, a CBA és a Reál üzleteit csak kevéssé sújtotta volna a díjemelés, sőt a szövetkezeti és franchise-rendszerben működő, sok kisebb cégre széttagolt szerkezetű láncok boltjainak többsége még mentesült is volna a díjfizetés alól, hiszen ezek éves árbevétele nem éri el a félmilliárdos határt. Nem csoda tehát, hogy a multinacionális élelmiszerláncok kipécézve érezték magukat - a terhek oroszlánrészét ráadásul a két vezető szereplő a hiper- és szupermarketeket üzemeltető Tesco (mintegy 12 milliárd) és a Spar (körülbelül 8,5 milliárd forint) fizette volna az idén, tavalyi árbevételük alapján.

Ám a kormányzati indoklás szerint a díjemelésre azért lett volna szükség, mert a Nébih egyre nehezebb feladatok előtt áll, az ellenőrzések és a laborvizsgálatok hatékonysága fejlesztésre szorulna. Akik több - potenciálisan hamis - élelmiszert forgalmaznak, azokra nagyobb teher fog hárulni - jelentette ki a sávos rendszer indoklása képen Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter tavaly ősszel.

Az első kísérlet meghiúsul - marad a kármentés

Idén júliusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás mellett felfüggesztette a a felügyeleti díj sávos rendszerét, a kisebb vállalatok tiltott állami támogatásának minősítve azt. A kormány azonban nem hagyta magát és az Európai Bírósághoz fordul, azért hogy a felfüggesztő határozatot semmisítsék meg. Ám míg az eljárás - a megszokott metódust nézve - egy évnél hamarabb biztosan nem ér véget, a bírósági procedúra várhatóan legalább 3 évig eltart majd. Így az állam egy ideig nem tud élni ezzel az extrasarc lehetőségével.

Továbbra sincs nyugtuk azonban a nagy láncoknak, főleg, hogy Lázár János a döntés után a kormányinfón utalt arra, hogy ha Brüsszel elmeszeli az adónemet ebben a formájában, akkor majd más módon kell ugyanezt kifizetni.

Mostanra eldőlt, hogy a sarc új formája egyelőre nem progresszív felügyeleti-díj lesz. A sávos rendszer helyett most újraéled a régi rendszer - minden szereplőnek árbevétel alapon ismét egy ezreléknyi terhet jelent az adónem, ezzel együtt megszűnik az 500 millió forintnál kisebb bevételű vállalkozások mentessége. A díjat az idei évre visszamenőlegesen is bevasalják a vállalkozásokon. A régi rendszer feltámasztása egyelőre csak arra irányul, hogy ne lehetetlenüljön el a Nébih, amelynek éves fenntartási költsége 13 milliárd forint felett van. Ám a kiszivárgott hírek szerint Trócsányi László igazságügyi miniszter már Brüsszelben lobbizik amellett, hogy az unió engedje kétkulcsossá tenni az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat.

Mi történik a hátsó ajtónál?

Egy készülő jogszabálytervezet szerint legalább húszmilliárd forintos adóbevételre tehet szert az állam abból, hogy a nagy áruházláncoknak előírják: üzleteikbe hetven négyzetméterenként állítsanak egy eladót, függetlenül attól, szükségük van-e rá - szellőztette meg a Magyar Idők. Iparági becslések szerint mindez 40-45 milliárd forint többletköltséget jelentene az üzletláncoknak, miközben az állam összesen 20 milliárd többlet-adóbevételhez juthat a bérek adói és járulékai által. Ez az összeg azért már megközelíti sávos felügyeleti-díjból kinyerhető bevétel összegét.

Ha minden igaz az államigazgatás gépezete már nagyban dolgozik ezen a tervezeten, hogy az iparág, a fogyasztók, valamint Brüsszel mit szól majd hozzá, az pedig majd eldöntendő kérdés lesz.