A kommunikációs iparág szakmai szervezetei a reklámadó napirendre kerülése óta egységesen fejezik ki tiltakozásukat a reklámadó koncepciójával kapcsolatosan. A szakmai szervezetek továbbra is úgy vélik, hogy a reklámadó vélt gazdasági előnyei eltörpülnek a gazdasági hátrányok mellett. A reklám és a reklámipar a gazdaság fontos hajtómotorja.

A reklám teszi lehetővé, hogy a fogyasztó alacsony áron vagy ingyenesen jusson hozzá kedvenc tévéműsorához, rádióműsorához, sajtótermékéhez, internetes tartalmához. A reklám segít abban, hogy összehasonlítva termékek és szolgáltatások árait, a számunkra megfelelőbb árú alternatívát választhassuk. A reklám segíti az innovációt, és társadalmi hatása is jelentős - sorolják a szakmai szervezetek.

A reklámadó durva beavatkozás a reklám fenti pozitív gazdasági, társadalmi és piaci hatásainak folyamataiba. A kivételes eljárásban elfogadott jogszabály a koncepcionális megalapozatlanságon túl számos részletében ködös és alkalmazhatatlan: a saját reklám adóztatásának ötlete - azon túl, hogy mindenféle gazdasági racionalitást nélkülöz - jelenlegi megfogalmazása alapján komoly praktikus, számítási problémákat is felvet az adó körének megállapítását és a fizetendő adó összegének meghatározását illetően - olvasható a közleményben.

A reklámadó napirendre kerülése óta többször megfogalmazódott az, hogy az új adónem az igazságosabb közös teherviselést szolgálja. A kommunikációs iparág eddig is kivette részét a közös teherviselésből az általa számos jogcímen befizetett adó útján. A szakmai szervezetek álláspontja az, hogy semmiképpen nem mutat az igazságos közteherviselés irányába az a koncepció, amely alapján az összes befizetendő adó nagyobb részét egyetlen vállalkozás fizetné meg - hangsúlyozzák a szervezetek.

Nem egyértelmű az sem, hogy a reklámadó, amelyet a nyilatkozatok különadóként definiálnak, mennyi ideig lesz hatályban, és kivezetése milyen módon fog megtörténni.

Milyen tanulmányok?

A jogszabályt támogató nyilatkozatok több esetben utalnak arra, hogy a jogszabály elkészítését hatástanulmányok, felmésérek előzték meg. A szakmai szervezetek azonban nem ismernek olyan felmérést, amely a reklámadó pozitív gazdasági hatását támasztaná alá. Az általunk ismert, neves közgazdászok által készített tanulmányok ennek az ellenkezőjét, nem utolsósorban a reklámadó inflációnövelő hatását emelik ki.

Az árak emelkedése azonban csak az egyik hatás, amelyet a fogyasztók közvetlenül is érzékelni fognak - a reklám drágulása a hirdetők oldalán azt eredményezheti, hogy kevesebb pénz jut majd a kultúra támogatására, társadalmi célú tevékenységekre - teszik hozzá. A szakmai szervezetek ezért azt kérik, hogy amennyiben készültek a reklámadó pozitív hatását bemutató hatástanulmányok, úgy azokat hozzák nyilvánosságra, hogy az iparág és a közvélemény is megismerhesse a jogszabály hatályba léptetésének célját és alapját.

A szakmai szervezetek a felsorolt érvek miatt Áder János köztársasági elnököt is kérik, hogy a jogszabályt jelen formájában ne írja alá, hanem további megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek.