Adóemelés Magyarországon - így fizet többet a lakosság

A kormányváltás óta a költségvetés nominális bevétele messze az infláció felett, 31,8 százalékkal emelkedtek. A cégek adóterhelése érdemben nem nőtt, a lakosság viszont érezhetően többet fizet az államnak mint négy évvel ezelőtt. Korábban jól teljesítő adónemek a megszűnés szélére kerülhetnek.
Papp Zsolt, 2014. január 28. kedd, 13:41

Az Orbán-kormány 2010 május végi megalakulásakor zászlajára tűzte az adórendszer átalakítását, amelyet egykulcsos adó ötletével "adtak el". Az akkori szándékoknak megfelelően megszűnt a kétkulcsos személiy jövedelemadó (szja), helyette bevezették az egykulcsos, 16 százalékos verziót, az adóbevételek súlyát pedig a jövedelemadóktól a fogyasztási adók felé terelték az elmúlt négy évben. A 2009-2013 közötti költségvetési számok épp ezt tükrözik: a cégek befizetései stagnáltak, a lakossági jövedelemadók csökkentek, ám ennél jóval nagyobb mértékben emelkedettek a lakosság által megfizettet fogyasztáshoz kapcsolt adók.

A társasági adó kvázi kétkulcsos volt 2009-ben, hisz a 16 százalékos adó mellett még négy százalékos különadót is meg kellett fizetni a nyereség után. A társasági adózásban megmaradt a kétkulcsos jelleg, hisz az adó mértéke (2011-től) az 500 millió forintos nyereségig 10, afelett 19 százalék. Ugyanakkor jelentős mozgás következett be a különadóknál. Megszűnt a négy százalékos egységes különadó, ám jöttek sorban az ágazati különadók: a bankadó, a pénzintézetek különadója, a baleseti-, a biztosítási-, a távközlési-, a közműadó - nem számítva ide a tranzakciós illetéket, ugyanis az utóbbi a kormányzati statisztikákban a fogyasztást terhelők adók között jelenik meg. A cégek adóterhelése ennek ellenére érdemben nem nőtt, hisz a 2009-es 1017,5 milliárd forinttal szemben tavaly 1152,8 milliárd forint adót fizettek be, ami nominálisan 13,3 százalékos növekedés, ez némileg elmarad a 2010-2013 között bekövetkezett 16,2 százalékos inflációtól. A stagnálás mögött a gyenge - csökkenő stagnáló gazdasági teljesítmény áll. (Az összehasonlításban a kormányváltás előtti utolsó egész év, 2009 adatait vettük figyelembe.)

Az ágazati különadók a versenyszférában jókora különbségeket okoztak, mind az ágazatok között, de még egy-egy ágazaton belül is - elég csak az árbevétellel szerint súlyozott kiskereskedelemre kivetett ágazati különadót említeni. Ez utóbbi a jogalkotó szándék szerint a magyar láncokat nem, csak a külföldi tulajdonban levő nagy multikat sújtotta. Hasonlóan a nagy cégek fizetik a közműadó többségét, de ilyen érvel merültek fel a reklámadó kapcsán is - igaz, az utóbbi lekerült a napirendről.

Csökkent a lakosság adóterhelése vagy mégsem?

A kormány gazdaságpolitikájának fő tézise volt 2010-ben, hogy a felső jövedelemkategóriákban csökkenteni kell az adóterhelést, mondván: az elit az így felszabaduló jövedelem jelentős részét fogyasztásra fordítja, amely lökést adhat a gazdasági növekedésnek. A kormány ennek megfelelően megszüntette a kétkulcsos jövedelemadót, ezzel mintegy évi 400 milliárd forintról mondott le, ugyanakkor a tétel nem vagy alig látszik működni, ugyanis a gazdasági növekedés 2013 második felében kezdett csak élénkülni, ám ez csak részben köszönhető a fogyasztás növekedésének. A szja felső 36 százalékos kulcsának eltörlésével párhuzamosan megszüntették az adójóváírást, ami az alsóbb jövedelmeket érintette - itt nőtt az adóterhelés.

A felső kulcs eltörlése nyomán látványosan csökkentek a szja-bevételek: 2013-ban 366 milliárd forinttal kevesebbet fizetett e címen a lakosság, pontosabban annak felső rétege. A családi adókedvezmény kiterjesztése sem az alacsonyabb jövedelműeknél is csökkentette az adóterhelést - a statisztikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a családi adókedvezmény jelentős része a magasabb jövedelmű családoknál csapódott le. Ez utóbbi helyzet aránytalanságán javít a 2014 januárjában életbe lépett intézkedés, amely családi adókedvezményt kiterjeszti az egyéni tb-járulékokra az átlag alatti jövedelmeknél.

Ám amit az egyik kezével adott az állam, a másikkal többszörösen visszaszedte: ugyanezen időszak alatt 1216 milliárd forinttal nőttek fogyasztáshoz kapcsolat adóbevételek. Az áfabevételek 36 százalékkal emelkedtek, ez jelentős részben a ciklus eleji 2 százalékpontos adóemelés következmények. A jelenleg 27 százalékos áfa-kulcs világrekordnak számít - ennél magasabb általános hozzáadott értékadó kulcsot nem alkalmaznak sehol. (Többek között ez az okozója a nagy összegű határon átívelő áfa-csalásoknak.)

Marginalizálódó adók

A fogyasztási adókhoz köthető ugyanakkor a különadók egy része, mint a távközlési vagy a biztosítási adó, ám mindezek közül kiemelkedik a pénzügyi tranzakciós illeték. Elvileg a "sárgacsekkadót" a bankok, pénzintézetek nem háríthatnák át a lakosságra, ám a KSH adatai egészen mást tükröznek, ugyanakkor azt nem lehet állítani, hogy a tranzakciós adó teljes egészét a lakosságra terhelték volna a bankok - hisz eközben csökkent a bankrendszer jövedelmezősége is. Amennyiben a lakosság által fizetett jövedelmi és fogyasztási adókat tekintjük, az NGM adataiból is világosan kitetszik, hogy a lakosság adóterhelése 2009 és 2014 között 16,7 százalékkal, mintegy 850 milliárd forinttal nőtt.

A fogyasztási adón belül láthatóan stagnált, illetve jelentősen csökkent a jövedéki adóbevételek, illetve a regisztrációs adóbevételek mértéke. A jövedékiadó-csökkenésben egyszer szerepet játszott a benzinkutak forgalmának csökkenése, de itt csapódik le a pálinkafőzés legalizálása, illetve nemzeti trafikrendszer felállítása. A regisztrációs adó csökkenése nem meglepő, hisz a 2008-as válság kitörése óta a magyar újautópiac nem tért magához, olyannyira, hogy a regisztrációs adó költségvetési szempontól az utóbbi években marginális szerepet játszik. A válság előtti utolsó évben 2007-ben még 93,4 milliárd forintos bevétel származott ebből a forrásból, szemben a tavalyi 14 milliárd forinttal. Még ennél is kisebb bevétel származik a környezetterhelési díjakból, hisz ebből tavaly 6 milliárd forint folyt be, de nem lett átütő siker az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) utódjául szánt kisvállalati adó (kiva) és a kisadózók tételes adója (kata) sem - legalább is egyelőre. Egyes vélemények szerint ezen adóformák lehetnek egy következő adóreform "áldozatai", bár ennek ellentmond némileg, hogy az Orbán-kormány adóreformjának egyfajta jelképeként is tekinthető ez két adónem.

Adóbevételek változása (milliárd forint)
20092013Változás(%)Változás
(Mrd forint)
Gazdálkodó szervezetek befizetései1017,51152,813,3135,3
Társasági adó385,5322,4-16,4-63,1
Társas vállalkozások különadója156,80-100,0-156,8
Energiaellátók jövedelemadója37,9954,0542,316,06
Pénzügyi szervezetek különadója0139,11-139,11
Hitelintézeti járadék12,68,1-35,7-4,5
Cégautóadó18,017,5-2,8-0,5
Energiaellátók jövedelemadója37,9946+21,18,01
Egyszerűsített vállalkozói adó169,7110,02-35,2-59,68
Kisadózók tételes adója028,3-28,3
Kisvállalati adó010,1-10,1
Ökoadó10,76,1-43,0-4,6
Bányajáradék26,630,9+16,24,3
Közműadó054,9-54,9
Játékadó66,7363,1-5,4-3,63
Fogyasztáshoz kapcsolt adók3070,84286,9+39,61216,1
Általános forgalmi adó2168,42953,2+36,2784,8
Jövedéki adó868,8947,1+9,078,3
Regisztrációs adó33,5514,0-58,3-19,55
Távközlési adó015,6-15,6
Pénzügyi tranzakciós illeték0259,6-259,6
Biztosítási adó026,1-26,1
Lakosság befizetései2020,21654,3-18,1-365,9
Szja1899,621504,59-20,8-395,03
Illetékek112,17107,4-4,3-4,77
Összes költségvetési bevétel8321,110967,79+31,82646,69
Forrás: NGM, PM

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

zappara, 2014.01.30 12:48

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2014.01.30 12:41

@zappara: strukturális reformok

folyt.

munkavállalói jogok csorbítása
(új munkatörvénykönyv)

szerintem a kultúrállamban hosszabb távon mindig a versenyképesség romlásához vezet
ugye könnyen elképzelhető, hogy ezzel a szakmai vitáknak is véget lehet vetni, ami a hatékonyság javulása felé mutatna, de ki mer leállni ma a főnökével vitatkozni..nem beszélve arról, hogy a megfélemlített, ?megzsarolt? dolgozó rosszul teljesít..

rövidítek, mert elszaladtam..



oktatás

az államosítás nem strukturális reform, viszont ez a túlcentralizáció, az, hogy semmilyen társadalmi párbeszéd nincs (szakmai sem) komolyan vissza fogja vetni (sőt, már vannak jelei) a hatékonyságot..ráadásil a KLIK egy év alatt (mindamellett, hogy rengeteg törvénytelenség is akad a működésében)..szóval egy év alatt majd 50 milliárdos hiányt termelt?



egépszségügy

az államosítás nem strukturális reform..sőt
rengeteg belső kapacitás még nincs kihasználva az EÜ-ben, de így nem is lesz..hogy sokat romlott a minősége, most látszik már

egy valóban a versenyképességre törekvő országban az állam nem lehet akadálya a fejlődésnek, nálunk úgy tűnik, éppen az állam az



pénzügyi szektor

a válság nem tépázta meg, de az orbán-kormánynak sikerült
nem felismerni e szektor jelentőségét (ill. olcsó populizmusra használni) a fejlődésben több, mint bűn, hiba

a strukturális reformoknak a lényege, hogy növelje a hatékonyságot, növelje a termelésben résztvevők rugalmasságát..ehhez az állam megteremtse a feltételrendszert?
itt ebben olyan komoly visszalépés volt, az állam a gazdaságra oly szinten telepedett rá..olyan sok, a gazdasági fejlődést torzító intézkedést tett, hogy ebben a tempóban szép lassan meg is fojtja..

a másik a bizalom..

akkora bizalomvesztés jött létre ebben az országban..és ezzel az országgal szemben (azaz a gazdaság szereplőiről beszélek, magyar és külföldi), amit nagyon nagyon nehéz lesz ledolgozni..és a mikor is kérdés..
ez meg is látszika befektetéseken, amik jószerével nincsenek (szinte csak EU-s pénzből), s ami a jövö munkahelyeit jelentenék, a valamilyen jólét záloga

(hosszúra sikeredett..pedig még sok mindenről kéne írni)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

VoIe, 2014.01.30 12:41

@Borisz1106: "édesanyám még 1979-es családi házban él, a gáz fogyasztása 2500 m3/év fölött van úgy, hogy 20 °C fölé nem megy soha.
Őt megvették ezzel! :)"

Latom a kedves mama is nagyon ertelmes, ha ennyi eleg ahoz, hogy megvegyek. Pont az ilyenek miatt van tobb mint 20 eve fosztogato-tolvaj kormany Mo -on.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2014.01.30 12:35

@zappara:




azt, hogy miket csinálnék meg, már ne kérdezd..az egy másik "tanulmány"..:)


strukturális reformok

mindenekelőtt szögezzük le, hogy az un. strukturális reformoknak akkor van létjogosultsága és értelme, ha növeli a versenyképességet..és javítja (adott esetben megteremti) a fenntartható gazdasági növekedést..
(mai konszenzus, hogy versenyképességünk folyamatosan esik vissza, két év alatt vagy 20 hellyel mentünk hátra..és a gazdasági (és pénzügyi) alapok nem fentarthatóak.ezer sebtől vérzik)

megpróbálok rövid lenni (nem könnyű)..és kijelentésemen, miszerint ki kellett volna használni a kétharmad előnyét a strukturális reformok véghezvitelére annyiban javítok..hogy


egyrészt..a fidesz jól észlelte a hiányosságokat, azok legfőbb területeit..és valóban elindult a probléma felé

másrészt..van olyan terület, ahol tényleg strukturális reformot hajtottak végre..és van, ahol annak hívják, de nem az

harmadrészt..tőlem megoldást ne várj, nem vagyok szakember..és nem is az én dolgom ?

csak néhányról..


SZOCIÁLIS RENDSZER
nyugdíjreform

alapból kezdjem azzal, hogy szükséges

amit csináltak a nyugdíjak utólagos elvételével, csökkentésével..az viszont nem jogállami..súlyosan sérti az államba vetett bizalmat

a korhatár emelése nem strukturális ref.
a nyugdíjak megnyírbálása nem strukt. reform

viszont csináltak, meglehetősen erőszakosan egy annyira rugalmatlan rendszert, ami viszont már árt a versenyképességünknek..

a nők 40 év utáni nyugdíjazása az egész, addig deklarált szellemiségével szembemegy (elszámolták magukat, sokkal többen mentek el..ma már évi több, mint 100 milliárddal terheli a nyugdíjkasszát..viszont van, aki elmehet nyugdíjba akár 55 évesen..sicc)

nyilvánvalóan, középtávon csökkenteni kell a nyugdíjakat

ehelyett..az utóbbi három évben a minimum és a maximum nyugdíj között 400 ezer forintra nőtt a különbség (előtt fele ennyi volt)
az új nyugdíjbefizetési változtatással (nincs felső korlát a levonásoknál) lehetővé tették a jövőben, hogy ne legyen felső határa a nyugdíjnak (ez az utánunk a vízözön szindróma, majd valaki fizeti, mi már nem)

a szolgálati nyugdíjak totális megszüntetése teszi lehetővé, hogy egy teljesen barbár állam képét fessük meg..pl. egy mentésben megsérült tűzoltó, komoly sérülés esetén egyszerűen ki lesz (van) dobva a társadalom szélére >> rokkantnyugdíj)

a rokkantnyugdíj és az öregségi nyugdíj szétszedésével egyetértek, szerintem ..csak a kivitelezés teljesen félrement

munkanélküliség
idő, pénz

a munkanélküli segély csökkentése rövid távon egy psosperáló országban növeli a foglalkoztatottságot (ez nem mi vagyunk)..viszont ellenkező esetben éppen negatív hatása van..másrészt nem lehet a végtelenségig csökkenetni..korábban volt 9 hónap (ez már szerintem határeset)..most 3 hónap (ez már effektíve nulla, megszünt)..főleg annak fénében, hogy jelenleg a munkakeresési idő 19 hónap
a hatása (szerintem, amúgy is minden, amit írok, és nem is írom oda, szerintem ?)..
szociális ellehetetlenülés, társadalmi lecsúszás (pillanatok alatt, hiszen az ország több, mint 70%-nak nincs megtakarítása , a legveszélyeztetettebb a alsóközép osztály, amely tagjai adott esetben könnyen nincstelenné vállnak)
a rövid idő miatt a nem a végzettségnek megfelelő munka elvállalása, ami persze megint nem a versenyképesség irányába hat?



munkavállalói jogok csorbítása
(új munkatörvénykönyv)

szerintem a kultúrállamban hosszabb távon mindig a versenyképesség romlásához vezet
ugye könnyen elképzelhető, hogy ezzel a szakmai vitáknak is véget lehet vetni, ami a hatékonyság javulása felé mutatna, de ki mer leállni ma a főnökével vitatko
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laurea, 2014.01.29 22:06

@Borisz1106: nálam sincs a bölcsek köve, de lássuk be, hogy a kormánynál sem.Az elmúlt négy évben hazánk gazdasága csak helyben toporgott, miközben jelentősen átrendezték az újraelosztást az alacsonyabb jövedelműek kárára. S mindezt úgy kommunikálják, hogy milyen nagyon segítettek az alacsonyabb jövedelműeken. És sajnos ezt nagyon sokan el is hiszik.
A fiaim erre azt mondanák, hogy az elmúlt 4 évben a sz......-ral gurigáztunk.
Ha fiatalabb lennék én is venném a kalapomat........., pedig családi szinten mi is jobban jártunk az egykulcsos adóval, de nem lehetünk ennyire érzéketlenek azokkal szemben , akik valóban nem találnak munkát (3 hónapig munkanélküli járadék, majd az értékteremtés nélküli közmunka), vagy nézzük a valóban rokkantakat, vagy azt, hogy a jól keresők gyermekei többet érnek az államnak, mint a szerényebb körülmények között élőké( gondolj bele, X év múlva nem lesz, aki földeken dolgozzon, vagy a szemetes kocsin a szemetünket bele töltse a kocsiba, és még sorolhatnám. Majd jönnek az indiaiak, vagy kik végzik el ezeket a munkákat? Ezeknek az embereknek is joguk van a minimális életfeltételekhez.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .