Egyelőre bizonytalan, milyen munkajogi ellenőrzésre számíthatnak az érintett szakmák képviselői. Egy neve elhallgatását kérő jogi szakértő szerint az alkotmányosság próbáját sem állná ki a leendő jogszabály, mivel a 17 hatékonyan lobbizott, beválogatott szakma mellett nincs valós csoportképző ismérv, ami alapján adó- és járulékkedvezményben részesülhetnének - írja a NAPI Gazdaság. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) januári bevezetésének a büdzsére gyakorolt hatása nagyban függ majd a jogszabály megszövegezésétől, ugyanis az eddig ismertetett koncepció szerint akár a közalkalmazotti jogviszonyban állók is választhatnák a kedvezményes adózási formát. Az azonban még nem tiszta, hogy a most teljes munkaviszonyban állók is lehetnek-e ekhósok. Az előzetes tervek szerint nem választhatnák azok az egyéni és társas vállalkozók, akik tagként személyes közreműködés címén szereznek jövedelmet, valamint köztisztviselői jogviszony alapján szerzett jövedelemre, de minimum-jövedelemre sem lenne alkalmazható. Választhatnák viszont a kedvezőbb átalányadót a munkaviszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban állók. Amennyiben ez így van, előfordulhat, hogy az érintett szakmákban csökken a járulékfizetés, ha a most teljes munkaviszonyban állók váltanak adózási formát – állítja egy neve elhallgatását kérő munkajogász. A szakértő nem lepődne meg, ha januártól drasztikusan megnőne a különböző művészeti, informatikus, vagy hírügynökségi tevékenységet végzők száma. A költségvetés így akár negatív mérleggel is szembesülhet a színlelt szerződések felszámolásával. A neve elhallgatását kérő jogi szakértő az eredeti problémát nem megoldó kompromisszumként értékeli a koncepciót. Úgy véli, hogy az alkotmányosság próbáját sem állná ki a leendő jogszabály, mivel a 17 hatékonyan lobbizott, beválogatott szakma mellett nincs valós csoportképző ismérv, ami alapján adó- és járulékkedvezményben részesülhetnének. A felsorolt tevékenységeken kívül még legalább 5-7 tevékenység esetében indokolt lehet a kedvezmény. Emellett Brüsszelben is megbukhat a koncepció, mivel indokolatlanul egyes szakmáknak nyújtott állami támogatásnak minősülhet, még akkor is, ha az ország uniós hozzájárulásának egyik alapját képző áfa-bevételeket nem érintené az új adónem (a vállalkozási jövedelmek esetében ugyanis a számla nettó értéke képviselné az adóalapot, a jövedelmet egyébként az áfa-törvény hatálya alatt kell elszámolni). Az érdekképviseleti szervezetek attól tartottak, hogy az érintett szakmákban dolgozók jövedelmi pozíciója romlik, mert a foglalkoztatók a bér csökkentésével vagy elbocsátás formájában áthárítják a többletköltségeket a dolgozókra. A korábbi tervezetet azonban új elemekkel bővítették, így azt már az érdekképviseleti szervezetek is támogatják. A koncepció sokat és jó irányban változott a korábban ismerthez képest, így érdemi megoldást jelenhet azok számára, akik valóban egy megbízóval állnak szemben és eddig számla ellenében kellett dolgozniuk – véli Acsay Judit, a MÚOSZ érdekvédelmi bizottságának elnöke. A szervezetek szerint viszont csak akkor jelenthet valódi választási lehetőséget az ekhó, ha a szerződés átminősítésének kritériumait tisztázzák.