Az Origo szerdán azt írta: a pénzügyi tranzakciók megadóztatásával jövőre 50-100 milliárd forint bevételt remél a kormány. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy szerepelt-e a tranzakciós adó a kormány szerdai ülésén, illetve, hogy mikor vezetnék be és mekkora bevételt várnak az intézkedéstől, az NGM azt válaszolta: "a kormány döntése előtt nem tudunk részletes tájékoztatást adni a jelzett kérdésekben".

A tranzakciós adóról még nem kezdődtek egyeztetések a Magyar Bankszövetséggel. Kovács Levente elmondta: a kormány és a bankszövetség decemberi megállapodása alapján minden, a bankokra vonatkozó adóváltoztatást szakmai egyeztetéseknek kell megelőzniük. A tranzakciós adó esetleges bevezetése kapcsán a bankszektor természetes alapfeltételnek tekinti, hogy minden most létező bankadót azonnal kivezessenek - tette hozzá a főtitkár.

Az új adó nem biztos, hogy a gazdaság érdekeit szolgálná

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője - megjegyezve, hogy csak értesülésekről van szó - üdvösebbnek tartaná, ha az április második felében esedékes konvergenciaprogramban hangsúlyosabbak lennének a kiadáscsökkentő intézkedések. Egy ilyen adó nem biztos, hogy a gazdaság érdekeit szolgálná - mondta az elemző, utalva a bankok mérsékelt hitelezési aktivitására. Kétségesnek nevezte, hogy egy hasonló elképzelés hogyan hatna az IMF/EU-tárgyalások előtt, és hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezetek strukturális, kiadáscsökkentő intézkedéseket várnak.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a nem szokványos gazdaságpolitikai lépések közé sorolna egy ilyen kivetésű adónemet, amelyek, mint mondta, nem szoktak pozitív visszhangra találni. Annak a feladatnak azonban, hogy a kormány úgy szorítson meg, hogy az ne tűnjön megszorításnak, megfelelne egy ilyen intézkedés - tette hozzá Török. Hangsúlyozta ugyanakkor: minél több kiadáscsökkentő lépést tartalmaz a konvergenciaprogram, annál pozitívabb lehet annak megítélése.