Eelőször mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla, hogy egy felszámolás során megszűnő cég névleges (azaz stróman) vezetője és árnyékvezetője is személyesen felelős a vállalkozás által nem teljesített tartozásokért. A pert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) indította, elsősorban a nem kiforrott bírósági gyakorlat miatt - tájékoztatta az adóhatóság a Napi Gazdaságot.

A bírósági ítélet indoklása szerint stróman nem védekezhet azzal, hogy ő csak a nevét adta a céghez és nem is tudott semmiről, ahogy a háttérből irányító "árnyékvezető" sem mentesülhet a következmények alól azzal, hogy nem szerepel a cégnyilvántartásban.

Bárki felelőssége megállapítható

A per során bebizonyosodott, hogy a cég vezetői nem arra törekedtek, hogy kifizessék a tartozásukat, hanem cselekedeteik arra irányultak, hogy fizetésképtelenek legyenek - mondta lapunknak Linczmayer Szilvia, a NAV adószakmai szóvivője. A vezetők ugyanis a tartozások kifizetése helyett egy kölcsönszerződéssel menekítettek volna ki 15 millió forintot a cégből, ám ennek valóságtartalma megkérdőjelezhető volt, hiszen például amikor a kedvezményezettnek át kellett volna vennie a pénzt, éppen kórházban tartózkodott. Ugyanakkor a NAV-nál hangsúlyozták, hogy a bírósági ítélet szerint a személyes felelősség megállapításához annyi is elég lett volna, ha a cég vezetője nem csinál semmit, azaz nem teljesíti a jogszabályok által előírt kötelezettségeit, nem ad át iratokat a felszámolónak, nem teszi közzé a cég éves beszámolóit stb.

Akinek a papírok szerint semmi köze a céghez, annak persze nincsenek jogszabályi kötelezettségei, ezért a felelősségének megállapításához először bizonyítani kell, hogy befolyással volt a cég ügyeire. Az előbb említett konkrét példa során a cég ügyfeleinek kihallgatása során derült fény arra, hogy egy ilyen embert járt el a vállalkozás ügyeiben, ő tartotta a kapcsolatot az ügyfelekkel, az ő neve szerepelt a kölcsönszerződésben is.

Nincs felső korlát

Amennyiben a bíróság megállapítja a személyes felelősséget, úgy a végrehajtás során a vezető nem csupán a pénzügyi vagyonával és jövedelmével felel, hanem bármilyen ingó, vagy ingatlan vagyontárgya is bevonható az eljárásba. A NAV-nál kiemelték, hogy az esetek többségében nem csak egy felelős van, így ha többen vannak, akkor a tartozásért egyetemlegesen felelnek.

Arra a kérdésünkre, hogy hány esetben lehetne ilyen pert indítani, az adóhatóságnál elmondták, hogy a felszámolásoknak mintegy 75 százaléka fejeződik be egyszerűsített módon: vagy azért mert a cég vezetői nem adtak át iratokat, vagy azért, mert a cégnek már nincsen semmilyen vagyona. A NAV szerint ezen eseten többségében valószínűsíthető, hogy sérültek a hitelezői érdekek, ám ez persze nem jelenti azt, hogy az ügyek mindegyikében lehetne pert indítani.

Jelenleg azonban így is mintegy 50 per olyan van folyamatban, amit az adóhatóság indított, ám figyelembe véve a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria döntéseit, további eljárások várhatóak. Mindezzel együtt konkrét bevételi célt nem határozott meg az ilyen ügyekből az adóhatóság. Mint mondták, ezek a perek akár évekig is elhúzódhatnak, ráadásul nem csak a bevételek növelése az eljárások célja, hanem, hogy a jogszerű működés felé tereljék a cégvezetőket, így például elérjék, hogy a csődeljárás során az adóhatósággal történő egyezségkötést részesítsék előnyben.

A cégek előtt is adott a lehetőség, mégsem használják ki

Fontos tudnivaló, hogy ezzel a lehetőséggel bármely cég élhet, nem csak az adóhivatal, hiszen ebben az esetben a NAV is csak átlagfelperes, amely vissza szeretné kapni a pénzét - hangsúlyozta Linczmayer. Felmerül tehát a kérdés, hogy számíthatnak-e a vállalatok részéről persorozatra a bíróságok. "Nem hiszem, hogy tömegessé válnának a strómanperek, mivel itthon, aki teheti inkább egyezkedik, mintsem pereljen" - mondta érdeklődésünkre Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Véleménye szerint azért sem kell folyamatos perekre számítani, mert amellett, hogy ez nehezen bizonyítható, sok idegességgel, pénzzel és nem utolsó sorban rengeteg idővel jár. Ráadásul egy ilyen procedúra akár évekig is eltarthat, ennyi idő alatt pedig a személyes vagyont is el lehet annyira rejteni, hogy azt "soha ne találják meg".

Mindezzel együtt szerinte az adóhatóság szándéka abszolúte érthető, hiszen valóban "ez a magyar gazdaság egyik rákfenéje, így működik a rendszer", nem egyedi példa, hogy valaki a háttérből irányít egy céget. Azt azonban többször hangsúlyozta Dávid, hogy ez rendkívül kényes kérdés, hiszen csak megdönthetetlen bizonyítékokkal lehet elmarasztaló ítéletet hozni egy olyan perben, ahol az elítélt nem szerepel a cégnyilvántartásban. A VOSZ főtitkára ezért reméli, hogy minden szakaszban rendkívül körültekintően járnak majd el a hatóságok.