Évekig tartó trend szakadt meg tavaly az adózásban azzal, hogy a korábbi bértehercsökkenés 2012-ben komoly emelésbe fordult. Az OECD 34 országára kiterjedő elemzés szerint 19 államban durva, 35,6 százalékos növekedés volt tapasztalható. A legnagyobb emelés Szlovákiában, Hollandiában és Lengyelországban volt - mutatott rá Horváthné Szabó Beáta, a PwC adóosztályának igazgatója.

Magyarország szinte valamennyi bérterhet illető mutatóban kilóg a sorból - ezek egyike az irreális elvonás, amely az egyik legmagasabb az unióban. Az átlagos nettó-bruttó bér arány az unióban nem mutat nagy terhelést, a bruttó bér 76 százalékát teszi ki a nettó. Ezen belül az egykulcsos adót alkalmazóknál kisebb, a progresszív kulcsokat alkalmazóknál magasabb a teher. Utóbbi államokban a bruttó-nettó arány 63 százalék.

Ehhez képest hazánk egykulcsos rendszert alkalmaz, amely alacsonyabb terhelést predesztinálna, ám valójában akkora a terhelés, mint a prgogresszív rendszerben adóztató államokban. Ez az eltérés a rendkívül magas társadalombiztosítási járulékok miatt alakult ki. A járulékteher - főleg ha a munkaadót terhelő szociális hozzájárulási adót is ide soroljuk - jóval meghaladja az szja-terhelést. Külön gond, hogy a járulékfizetésnek felső korlátja sincs, s ezt csak részben tudja kompenzálni a foglalkoztatásbővítést támogató járulékkedvezmény.

Hazánk a tekintetben is kisebbségnek számít, hogy ragaszkodik az egykulcsos rendszerhez: az unióban nyolc ország alkalmazott tavaly ilyet, közülük Szlovákia visszatért a többkulcsoshoz, Románia pedig fontolóra vette. Végül Románia azért nem vezette be az idén, mert szándékuk az volt, hogy a 16 százalék helyett alacsonyabb, de progresszív kulcsokat vezet be, ám ezt a költségvetés nem tette lehetővé.