- Az egekbe erősödő svájci frank jelentősen megvághatja a magyar növekedési kilátásokat. Az ennek okán elmaradó adóbevételek miatt a jövő évi költségvetés tervezésekor mire kényszerülhet a kormány?

- Nem is önmagában a frank árfolyama miatt, hanem azért, mert a makropálya sötétebb, mint ahogy azt korábban elképzeltük, vagy ahogy a kormány jelenleg is gondolja. A kabinet továbbra is 3 százalékos bővüléssel számol, míg ez sajnos sokkal inkább a mínusz egy és plusz egy százalék közé tehető. Ez pedig teljesen átrajzolja a költségvetést. A fogyasztás visszaesése miatt az áfa bevételek az idei évhez képest biztosan nem tudnak nőni, a foglalkoztatás esetén szintén nem várható bővülés - a közmunkaprogramok segíthetnek ugyan, de a versenyszektorban semmi jó nem várható. Ennek hatására a jövő évi adóbevételeket is át kell értékelni. A jövőre beinduló új kapacitások - mint például a kecskeméti Mercedes gyár - és beruházások a sötét gazdasási kilátásokat csak részben enyhítik. Míg a közelmúltig a dinamikus exportnövekedés húzta a növekedést, erre egyre kevésbé lehet számítani. Mindehhez jön még a szupererős svájci frank okozta speciális hazai sérülékenység is.

- Befolyásolhatja ez a jövőkép a Széll Kálmán Tervet (SZKT)?

- Ha a kormány véghez viszi az SZKT-t és a fent vázolt negatív gazdasági pályával számolunk, akkor a jövő évi hiány könnyen a GDP 4-4,5 százaléka is lehet. Ezért érdemes volna a kormánynak átértékelni az adóterveit, és szembemenni a 2010 nyarán meghirdetett adópolitikával. A jó hír az, hogy a költségvetési tervezés elején tartva, van még idő a gazdaságpolitikai korrekcióra. Elképzelhető, hogy ejteni kell az egykulcsos rendszert, de ha ezt nem is, a szuperbruttó kivezetését mindenképp el kellene napolni.

- A gyengébb növekedési kilátások már az idei költségvetési hiánycélt is alááshatják?

- Az idei évi valós költségvetési folyamatokat a sok-sok egyszeri tétel miatt nagyon nehéz kibogozni, mindazonáltal a tervezett 2 százalékos többlet nem valószínű, hogy elérhető. Valahol 0 és 2 százalék között lehet majd a szufficit mértéke, de sok az egyszeri, torzító hatás - mint például a BKV és a MÁV adósságátvállalása, vagy az áfa-visszatérítés ügyében hozott európai bírósági döntés. Összességében a jövő évben lesz érdemi hatása a gyengébb növekedésnek a bevételekre, de minden bizonnyal már az idei számokban is látszódni fog a hatása.

- Az MNB korábban úgy számolt, hogy a bankok még ellen tudnak állni idén a 245, 2012 végéig a 257 forintos svájci franknak. Az alpesi deviza tegnap ugyanakkor már bőven 260 forint felett is járt. Veszélyben van a magyar bankrendszer?

- Mindenképp kijelenthető, hogy ilyen árfolyam szintek már veszélyt hordoznak magukban, de nehéz előrejelezni, hogy mikor jöhetnek az igazán komoly gondok. Az biztos, hogy ha minél hamarabb visszakorrigál az árfolyam, az annál jobb a hazai pénzintézetek számára is.

- Meddig tolerálják még a külföldi állampapír tulajdonosok a frank árfolyamát? Ha elkezdnek eladni, az milyen hatással járhat?

- Szinte biztos, hogy Magyarország kockázati megítélése romlani fog, és ezért főleg a svájci frank jegyzése tehető felelőssé. Magyarország sérülékenysége továbbra is kiemelkedően magas. Az ország csődkockázati mutatója tovább emelkedhet - az állampapír hozamok pedig úgyszintén. Arra viszont kisebb az esély, hogy "felrobban" a hazai állampapír piac, inkább a lassú, de mederben tartott hozamemelkedés a valószínűbb. Mindazonáltal annak idején 2008 szeptember közepe - a Lehman bukása - és október eleje-közepe között még viszonylag nyugodtan figyeltük az ország határain túl zajló folyamatokat aztán egyszer csak címlapokra kerültünk, a CNBC pedig a Parlament elől élőben közvetített a magyar válságról...

- Mennyire nyugtathatja meg a piacokat, hogy az Európai Központi Bank (ECB) kijelentette, elkezdi vásárolni a spanyol és olasz kötvényeket?

- Látszólag megnyugtatta a piacokat, ám ez is egy "tipikus" európai döntés volt. Azaz amikor a piacok már sarokba szorítják az európai döntéshozókat, akkor megteszik a szükséges lépéseket, holott ezt már hetekkel ezelőtt megléphették volna. Ez egyszerű "tűzoltás". A proaktív válságkezelés teljes hiánya miatt pedig az átmeneti megnyugvás ellenére hosszabb távon fennmarad a piaci bizonytalanság, sőt félelem. A félelem amiatt, hogy a politikusok nem képesek kezelni a válságot és az EU és az USA ismét belerohan a recesszióba.