Egyes cégek máig is iskolalátogatási igazolást kérnek a munkavállalóiktól az iskolakezdési támogatás kiadásához, holott elegendő az alkalmazott nyilatkozata arról, hogy jogosult erre a kedvezményes adózású juttatásra. Az igazolás beszerzése feleslegesen terheli a dolgozót, az iskolát, a munkavállalót és a munkáltatót is, és ha nem rendelkezünk a nyilatkozattal, az igazolás megléte sem mentő tényező egy adóellenőrzésen - hívja fel a figyelmet Fata László, cafeteria-szakértő. Az iskolalátogatási igazolás ugyanis a juttatásra való jogosultsági feltételek töredékére ad csak biztosítékot.

Mivel az iskolakezdési támogatást a tanévkezdést megelőző és azt követő 60 napig biztosíthatja a munkáltató a munkavállalójának, ezért a juttatással nem is szükséges megvárni a tanév kezdetét, ráadásul a dolgozók szívesen fogadják, ha már a tanévkezdés előtt használhatják a juttatást.

Mivel adható juttatásról beszélünk, ezért legtöbbször a munkáltató pénztárcája dönti el, hogy milyen mértékben tudja kimeríteni az adótörvények által kedvező adózással minden jogosult szülőnek, minden gyermek után juttatható maximális 23 400 forintot.

Az szja-törvény rendelkezései szerint a munkáltatónak a munkavállaló nyilatkozata alapján kell megállapítania, hogy kedvező mértékű adót (19,04 százalék) kell-e fizetnie vagy ennél jóval többet.

Kik jogosultak az iskolakezdési támogatásra?

A kedvezményes adókulcs érvényesítéséhez több feltételnek kell együtt teljesülnie, e feltételeknek való megfelelésről a munkavállaló nyilatkozatának kell bizonyosságot adnia.

  • Első feltételként a gyermeknek közoktatásban (általános vagy középiskolai oktatásban) kell tanévet kezdenie 2011. szeptemberében. Ezután vizsgálnunk kell a szülők jogosultságát is.
  • Ami a szülői jogosultságot illeti, az iskolakezdési támogatást a családi pótlékra jogosult szülő vagy vele egy háztartásban élő házastársa veheti igénybe.
  • Ha a gyermek után már nem folyósítható családi pótlék (pl. kora miatt), ha a szülők nem élnek házasságban vagy egy háztartásban, akkor egyik vagy másik félnél nem adható kedvező adózással iskolakezdési támogatás.
  • A családi pótlékra jogosult szülővel élő házastárs viszont akkor is igénybe veheti az adótörvények kedvezményét, ha nem ő a vér szerinti szülő.

Érdemes odafigyelni a családi pótlék korhatárára is, mivel előfordulhat, hogy valaki középiskolás, de a szülők már nem jogosultak a családi pótlékra - hívja fel a figyelmet a Sodexo.

A munkáltatónak nem kötelessége a nyilatkozat tartalmát lenyomozni, és a valótlan nyilatkozat jogkövetkezményei is már a munkavállalót terhelik.  Ha viszont a munkáltató elmulasztja a nyilatkoztatást, akkor a felelősség azonnal áthárul rá.

Fata László és munkatársai tapasztalatai szerint a juttatást igénylő munkavállalók egy része úgy trükközhet a munkáltató számára nem szembetűnő módon, hogy

  • a juttatásban részesített magánszemély nem házastársa a családi pótlékra jogosult szülőnek (pl. élettársa, vagy már elváltak), vagy
  • a juttatásban részesített magánszemély nem él egy háztartásban a családi pótlékra jogosult szülővel.

Néha azonban azért lesz hibás a nyilatkozat, mert a munkáltató nem tájékoztatja megfelelően a munkavállalókat.

Milyen büntetést szabhat ki az adóhatóság?

Amennyiben a magánszemély valótlan nyilatkozatára fény derül, úgy a kedvező adózással adott iskolakezdési támogatást valószínűleg bér jellegű kifizetésnek minősíti az adóhatóság és így állapítja meg az adóhiányt. Ez egy 23 400 forint értékű béren kívüli juttatás esetén kb. 14 000 forint. Mivel kiemelt esetként (szándékosan kitöltött valótlan nyilatkozat) kezeli a hibát a hivatal, ezért 75 százalékos bírságra lehet számítani, ami a példánk esetén 10 500 forint. Erre jöhet még a késedelmi kamat attól függően, hogy mikor lát napvilágot a probléma.

A példánkból látszik, hogy egyes magánszemélyek esetén az adóhivatal számára nem feltétlenül kifizetődő egy-egy ilyen egyéni ellenőrzés lefolytatása, majd az ehhez kapcsolódó bírság megállapítása, a jegyzőkönyvek elkészítése - véli a szakértő. Fontosabb ellenőrzési pont lehet ugyanakkor, hogy egy adott munkáltató rendelkezik-e a kedvező adózás megállapításához szükséges nyilatkozatokkal.