A kérdés nem újkeletű, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium már az uniós vizsgálat előtt elismerte, hogy a rendszer változatlanul hagyása esetén a kormánynak vállalnia kell "az esetleges elmarasztaló döntést és annak következményeit". Az Európai Bizottság nem is okozott csalódást a tárca szakmai stábjának és vizsgálatot indított Magyarországgal szemben, mivel véleményük szerint a Szép-kártya szabályai sértik a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Az EB szerint a kártya egyes feltételei kizárják a vállalkozások bizonyos formáit, így például a külföldi vállalatok fióktelepeit, valamint a kártyakibocsátónak banki háttérrel kell rendelkeznie. (Ez utóbbi döntés egyben azt is jelenti, hogy a tradicionális utalvány-kibocsátó cégek nem tudnak belépni erre a piacra.)

Az NGM akkori reakciója szerint a szigorú feltételeknek alapvetően fogyasztóvédelmi okai voltak, és bár a kifogásokat "nem tartjuk megalapozottnak", mégis "általánosságban nyitottak vagyunk a kibocsátó működési formájára vonatkozó feltételek megváltoztatására" - írta a szaktárca.

Még keményebben lépett fel Brüsszel, amikor az Erzsébet-utalványt vette górcső alá: "a szabályozás nyíltan diszkriminatív, mivel állami monopóliumot valósít meg", emellett a kibocsátó üdülési alapítvány "szerződéskötési gyakorlata diszkriminatív lehet", illetve "kereskedelempolitikai (és nem szociális) célokat érvényesít". A Bizottság szerint "a jelenlegi piaci szereplők kiszorítása semmilyen módon sem indokolható, a felhozott közérdekkel aránytalan".

"Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmében a monopólium már önmagában versenykorlátozásnak minősül, amely csak bizonyos feltételek együttes fennállása esetén egyeztethető össze a letelepedés szabadságának és a szolgáltatások szabad áramlásának alapelveivel" - kommentálta a döntést Dr. Kovách Ákos ügyvéd, a Gide Loyrette Nouel - d'Ornano Iroda versenyjogi csoportjának vezetője. "Ily módon a monopólium - ha az érinti az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet - csak akkor tartható fenn, ha nem diszkriminatív, létrehozatalát vagy fenntartását pedig nyomós közérdek indokolja. Ezen túlmenően a szabályozásnak alkalmasnak kell lennie a kitűzött cél elérésére, ugyanakkor azzal arányban is kell állnia, azaz nem áll rendelkezésre más, kevésbé korlátozó eszköz az elérni kívánt cél megvalósításához" - magyarázta a GLN szakértője.

A hivatalos magyar álláspont mindenesetre nem sokáig késett, eszerint az utalvány egy szociálpolitikai eszköz, amin keresztül "az állam a jövőben ki tudja építeni egyes szociális juttatások - például munkanélküli segély, családi pótlék, szociális segély) természetbeni nyújtásának rendszerét".

Milyen eljárás várható?

Azon esetek kivételével, amikor az uniós jog sérelme egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, a Bizottság először az ún. EU Pilot eljárás keretében vizsgálja meg az érintett szabályozást és kér tájékoztatást az érintett tagállamtól - közölte Kovách Ákos. A SZÉP Kártya és az Erzsébet utalvány esetében egy ilyen előzetes eljárás van folyamatban. Amennyiben az érintett tagállam megadja a Bizottság részére a kért tájékoztatást, illetve megfelelő javaslatokat terjeszt a Bizottság elé az uniós jogot sérteni látszó szabályozás módosítására, úgy a vizsgálat már ebben a fázisban lezárulhat. Ha viszont az érintett tagállam megtagadja az együttműködést, vagy nem terjeszt elő a jogsértés orvoslására alkalmas módosítási javaslatokat, a Bizottság egy hivatalos felszólító levéllel kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene.

Erre készül már a kormány is, legalábbis erre utalnak Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának múlt heti szavai, miszerint "Brüsszel kötelezettségszegési eljárást fog indítani" Magyarország ellen a Szép-kártya rendszere miatt. "Ezt a vitát le fogjuk folytatni" - tette hozzá, majd közölte, hogy véleménye szerint "ez inkább dicséret számunkra", ugyanis az volt a cél, hogy a szolgáltatók számára csökkenjen a korábbi igen magas jutalék és egyszerűsödjön az elfogadói rendszer.

Az érintett tagállamnak a kötelezettségszegési eljárás során is van lehetősége a Bizottság által kifogásolt szabályozást az uniós jog követelményeinek megfelelően módosítani - közölte Kovách Ákos. Ha erre nem kerül sor, és a Bizottság megállapítja az uniós jognak az érintett tagállam általi megsértését, úgy felhívja szabályozás vagy gyakorlat módosítására.

Amennyiben az érintett tagállam nem hajtja végre a Bizottság határozatában foglaltakat, az eljárás az Európai Unió Bírósága előtt folytatódhat tovább, ami a helyzet például most a telekommunikációs szektort érintő különadó esetében - emelte ki a szakember.