A garanciális javítások megítélése korántsem volt egységes, s nemcsak azért, mert az egyes ügyletek önmagukban is szerteágazóak. Abban viszonylag egységes volt a szakma, hogy egy berendezés, jármű vagy egyéb szerkezet garanciás javítása nem minősül önálló ügyletnek. A javítások, szervizelések végeredményben az eredeti ár fejében nyújtott reparációk, vagyis az eredeti ügyletnek a részei. Az utóbbi időben vitát nem is ez generált, hanem az, hogy a javításhoz beszerzett alkatrészek áfáját levonhatja-e a kötelezett vagy sem. A piaci szereplők alapvetően úgy vélték, igen, ám a levonás mégis kockázattal járt, mivel nem lehetett tudni, milyen álláspontot képvisel a hatóság. A bizonytalanságot az eredményezte, hogy a Legfelsőbb Bíróság(LB) sajátosan értelmezte egy ítéletében az ilyen ügyek áfakezelését - mondta Kosztolányi Tamás, a KPMG szenior menedzsere. Az ítélet szerint ugyanis mivel a garanciális javítás nem önálló ügylet, ezért az áfakörön kívüli, és emiatt a javításhoz beszerzett alkatrészeken az áfa nem vonható le. Sajnos az LB valószínűleg félreértette az "áfakörön kívüliség" tartalmát, ami általában tárgyi hatályon kívüliséget szokott jelenteni, aminek az adott esethez nem volt köze - mondta Kosztolányi. A KAIG közelmúltban született állásfoglalása azonban szembe ment ezzel a következtetéssel, szerinte ugyanis ezen javításokhoz kapcsolódó áfa levonható. Most tehát úgy áll a helyzet, hogy a szakmai álláspont nem egyezik a bírósági állásponttal, márpedig ez több kérdést is felvet, mivel az állásfoglalások nem kötik sem a hatóságokat, sem a bíróságokat. Ha egy vitás ügyben - amennyiben az bíróság elé kerül - a vállalkozás a KAIG álláspontjára hivatkozik, a bíróságnak el kell döntenie, hogy ennek megfelelő ítéletet hoz, s szembe megy az LB ítéletével, vagy az LB-vel egyetértve szembe megy a szakma véleményével.