Elkerülte a figyelmünket az Országgyűlésben a minap lezajlott kérdezz-felelek, amelyből kiderült, hogy mire is szolgál a kormány szerint a személyi jövedelemadó hazai rendszere.

Scheiring Gábor független (volt LMP-s) képviselő azt kérdezte, hogy a kormányzat számításai szerint hogyan hatott az egykulcsos szja bevezetése a hazai szegénységre és egyenlőtlenségre. A képviselő kérdésében felidézte a nemzetgazdasági miniszter korábbi szavait: Varga Mihály szerint az egykulcsos adórendszertől a fogyasztás növekedésén keresztül a gazdaság növekedéséhez való hozzájárulást várta a kormány, ám ezt a hatást nehéz mérni. A képviselő kitért arra, hogy a KSH mérései szerint 2012-ben, az egykulcsos adórendszer kiteljesedésének évében az egy főre jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal csökkent, a kiskereskedelmi forgalom 2,2 százalékkal esett vissza. (A felszólalásban ugyanakkor az oksági összefüggést nem mutatta be.) Hozzátette, hogy a Tárki jelentése szerint jelentősen nőtt az egyenlőtlenség: a felső jövedelmi tized már a kilencszeresét kereste átlagosan az alsó jövedelmi tized átlagának 2012-ben, míg 2009-ben csak 7,2-szeresét, a szegénységi ráta pedig 2009-ről 2012-re 14-ről 17 százalékra nőtt.

Válaszában Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára (képünkön) kifejtette: a képviselő felfogásával szemben a kormány nem gondolja azt, hogy az szja-rendszernek újraelosztást kell végrehajtania. A személyi jövedelemadónak az a dolga, hogy hagyja az embereket élni és dolgozni, a szociális egyenlőtlenségek kezelésére pedig munkaerő-piaci politikára van szükség - fogalmazott. Hozzátette, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségeket mérő Gini-együttható értéke 27 százalékon áll, szemben az unió 30-as átlagával. Ezzel Európában Magyarország a kilencedik helyen áll, vagyis 19 országban nagyobb a jövedelmi egyenlőtlenség.

Mindezzel Cséfalvay ugyanakkor nem cáfolta az egyenlőtlenség növekedésére vonatkozó állítást. Az Eurostat adatai szerint 2012-ben a magyar Gini-index az EU-átlag 30,5 pont alatt, 26,9 százalékon állt. 2011-ben a hazai adat még 0,1 százalékponttal volt kisebb, 2010-ben pedig 2,8 százalékponttal. Utóbbi érték - 24,1 százalék - egyben a kétezres évek egyik legalacsonyabbja is volt egyben, vagyis azóta nőtt hazánkban a jövedelmi egyenlőtlenség.

Forrás: Eurostat
Kép: Napi.hu