Több bűncselekmény kapcsán indított büntetőeljárást a Nemzeti Adó és Vámhivatal bűnügyi főigazgatósága az első félévben, mint egy évvel korábban, de különösen az első negyedévhez képest volt látványos a növekedés a május-júniusi időszakban.

Az év első felében közel 6,3 ezer bűncselekmény kapcsán indítottak büntetőeljárást (az első félévben 2,8, a másodikban 3,5 ezer ügyben indult eljárás), ezek összesített elkövetési értéke 76,7 milliárd forintra rúgott, éves szinten 7,5 százalékkal növekedve. Az elkövetési érték az eltérő ügyszám dacára nagyjából ugyanúgy alakult az első és a második negyedévben, miközben a kármegtérülési arány látványosan romlott, közel 21 százalékról 14 százalék alá, így a féléves átlag 17,3 százalékra jött ki. Igaz, a mutató így is jobb a 2012 első felében mért 12,4 százaléknál. Ez annak fényében is érdekes, hogy az adóhatóság néhány hónappal korábban még úgy kommentálta a megtérülési arány 2012-ben tapasztalt emelkedését, hogy a pénzügyi nyomozók célkeresztjében az esetszám növelése helyett a vagyon visszaszerzése.

A fenti grafikon értelmezéséhez nem árt tudni, hogy a 2012-ben a felderített esetek száma döntően nem a célok újrafogalmazása miatt csökkent, hanem elsősorban azért, mert a számvitel rendje megsértésének bizonyos esetei a bűncselekmények közül átkerültek a közigazgatási eljárásban szankcionált cselekmények körébe.

Bár a friss NAV-adatok nem térnek ki rá, valószínűleg a jelenlegi megtérülési aránnyal is bőven megkeresik a rájuk fordított adóforintokat a pénzügyi nyomozók. Tavaly 7,7 milliárd forintba került a stáb, a megtérülés pedig megközelítette a 28 milliárd forintot.

Az adócsalás a legnépszerűbb

Továbbra is az ún. költségvetési csalások viszik a prímet. Ide tartozik a Btk. szerint az adó- és járulékcsalás, a költségvetési és EU-támogatásokkal kapcsolatos visszaélés, valamint a költségvetésből származó pénzeszközök jóváhagyott céltól eltérően való felhasználása. (Adócsalást elkövetni 2011. december 31. napjáig lehetett, a Btk.-ban 2012. január 1-jétől lépett hatályba az adócsalást felváltó költségvetési csalás.) Az összes elkövetési értékből közel 67 milliárd forint tartozott ide, azaz arányuk több mint 87 százalék volt - ez az első negyedév 78 és a második negyedév közel 97 százalékos értékéből jött ki.

Bár a második negyedévi büntetőeljárások gyakorlatilag csak a költségvetési csalásokról szólnak, az első félév folyamán jelentős volt még a szerzői jogok, illetve a szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (26 százalékos arány), illetve a Btk. 290. §-ban meghatározott csődbűncselekmény (8,4 százalék) súlya is.

Az egy évvel korábbihoz képest a szerzői jog megsértéséhez kapcsoló bűncselekmények száma az egy évvel korábbi 966-ról 1550-re nőtt, míg a számvitel rendjének megsértése bűncselekmények száma 1254-ről 203-ra, az áru hamis megjelölése bűncselekmények száma 425-ről 338-ra, a csődbűncselekmények esetszáma pedig 755-ről 502-re csökkent.

Az első félév nagy fogásai

  • Január

A NAV a hónap elején arról számolt be, hogy nyomozóik egy napon belül két bűnszervezetet számoltak fel. Összesen 820 millió forint értékben foglaltak le készpénzt, ingatlanokat és járműveket, 23 gyanúsított került előzetes letartóztatásba. Egy dél-alföldi csoport fiktív szlovákiai kávéexporttal bukott le, 750 milliárd forint áfát igényelve vissza jogosulatlanul, míg egy közép-magyarországi, fiktív körbeszámlázásra kiépült kör 992 milliós adóhiányt hozott össze.

Szintén januárban számolta fel egy nemzetközi nyomozócsoport számolta fel azt a fémhulladék-kereskedő bűnszervezetet, amely a szlovák költségvetést ötmilliárd, a cseh büdzsét pedig 800 millió forintnak megfelelő értékben károsította meg, vas- és fémhulladékok utaztatásával, az áfaszabályok kijátszásával.

  • Február

Egy pécsi székhelyű fémkereskedő kft. közel 400 millió forint társasági adót csalt el úgy, hogy hamis számlákkal azt a látszatot keltette, mintha a hulladékfém jelentős részét egy ideig egy cseh székhelyű, szlovák állampolgár által képviselt gazdasági társágtól, később magától a szlovák ügyvezetőtől szerezte volna be. A nyomozás során azonban kiderült, hogy az árut magyar cégektől bizonylatok nélkül szerezték be.

  • Március

Fiktív számlákkal magyarnak álcázott viszont Szlovákiában beszerzett gabonát, illetve - a fordított áfa bevezetése után - repceolajat az a csoport, amely az uniós áfaszabályok kijátszásával közel 1,2 milliárdos kárt okozott a hazai költségvetésnek.

Ebben a hónapban sikerült felszámolni egy újabb cégtemetőt, illetve egy olyan győrújbaráti takarítócégre csaptak le, amely tiszavirág életű alvállalkozóihoz bejelentett alkalmazottakkal végezte el a munkákat, hogy így spóroljon meg a be nem fizetett járulékokon 1,2 milliárd forintot.

  • Április

Egy illegális parfüm-nagykereskedést zártak be, amely az USA-ban egy szlovák cég nevében vásárolt és Magyarországon értékesítette az árut, feketén. A teljes raktárkészlet, illetve a bűnszervezet vezetőjének vagyonának lefoglalásával a feltételezett áfacsalással okozott 700 milliós kár teljes egészében megtérült.

Szintén áprilisban bukott le az a hajdú-bihari, pékáruk kereskedelmével foglalkozó fantomcég, amely csaknem százmilliós kárt okozott azzal, hogy nem fizetett sem adót az értékesített áruk után, sem pedig járulékot az alkalmazottak után.

Öt egri borászati, szőlészeti, egymással tulajdonosi átfedésben lévő cég fiktív számlákkal 103 millió forint kárt okozott a költségvetésnek, két társaság pedig a termelőeszközökre kapott 55 millió forint állami támogatást nem a pályázatnak megfelelően használta fel.

  • Május

Egy budapesti könyvelőiroda vezetője irányította azt a bűnszervezetet, amely jutalékért fiktív számlákat állított ki. A NAV májusi közlése szerint a fiktív számlákat befogadó cégek több mint 800 millió forint kárt okoztak az állami költségvetésnek.

Szintén májusban jelentették be, hogy egy környei telephelyen lefoglaltak két komplett cigaretta-gyártósort és egy csomagoló gépsort. A gépekkel és fémklisékkel a brit Imperial Tobacco cigarettagyár termékeit - Superkings, Classic, Regal - gyártották, de előkerültek a Vouge és az L&M márkák kliséi is. Ezen a soron készült egyebek mellett azt a 472 millió szál hamis cigaretta, is amelynek különböző tételeit az Európai Unió több tagállamában már lefoglalták a hatóságok. A célpiac az Egyesült Királyság volt, amelynek költségvetése 145 millió font kárt szenvedett a hamis cigaretta feketekereskedelme miatt.

Félmilliárd forint kárt okozott az államnak egy Komárom-Esztergom megyei sertéskereskedő, aki több külföldi szállítmány eladása után nem fizetett adót. A sertések Hollandiából érkeztek és egyenesen a veszprémi vágóhídra kerültek, bár a fiktív számlákat úgy állították ki, mintha az áru több cégen is keresztülment volna. A magyar társaságokat érintő akcióval egy időben Hollandiában is ellenőrizték az eladókat.

Májusban sikerült megakadályozni egy csaknem 9 millió euró értékű pénzmosást, amelynek előzményeként különböző országokban élő kisbefektetők pénzét csalták ki a nemzetközi bűnszervezet tagjai, napi 2,15 százalékos kamat ígéretével. A lebukáshoz az vezetett, hogy a cseh cég magyarországi bankszámlájára alig több mint húsz nap alatt gyanúsan sok, csaknem 5300 jóváírás érkezett. A károsultak jelentős részének pénze megtérül, mivel a NAV munkatársai a külföldi számlára utalás előtti percekben, a bankfiókban csaptak le a szervezet egyik tagjára: az ügy gyanúsítottja magát álcázva, parókában érkezett a bankba, hogy a pénzt, mintegy kilencmillió eurót Kínába utalja textil vételára címén, így leplezve az összeg eredetét.

  • Június

Emlékezetes volt az a júniusi eset, amikor egy szegedi gazdasági társaság egyetlen, 12 milliárd 65 millió forint értékű fiktív számlával próbált 2,565 milliárd forint áfát visszaigényelni, összesen 480 ezer tonna kristálycukor szintén fiktív adásvétele után. Az is gyanús lehetett, hogy ez a mennyiség a teljes hazai cukorfogyasztás többszöröse. Az ügyletben eladóként feltüntetett szlovák gazdasági társaság kristálycukorral nem rendelkezett, sőt valójában nem is működött, illetve az is kiderült, hogy az ügyletben szereplő cégek nem szándékoztak kristálycukorral kereskedni.

Szintén júniusban kattant egy szanyi sertéskereskedő kezén a bilincs, miután a nyomozók egy adóelkerülésre felállított cégláncolatra bukkantak. Ebben különböző magyarországi húsfeldolgozó vágóhidak egy szanyi férfi által vezetett számlázási láncolaton keresztül szlovák, cseh és holland tenyésztőktől származó vágósertés szállítmányokat vásároltak több milliárd forint értékben. A csalás lényege abból állt, hogy a külföldről nettó áron importált élő sertést papíron több adóelkerülő cégen keresztül továbbértékesítették, miközben az állatok egyenesen a magyar vágóhidakra érkeztek bruttó áron. Tehát a vágóhíd számára kiállított számlák már levonható áfát tartalmaztak: ezzel négy év alatt kétmilliárd forintot meghaladó kárt szenvedett az állami költségvetés.