A Nemzetgazdasági Minisztérium még idén februárban adta ki a rendeletét, miszerint 2016 januártól a magyar cégek csak olyan számlázási programokat használhatnak, amelyek biztosítják a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) számára, hogy adatlekérdezésekkel bármelyik magyar cég számláit a távolból ellenőrizhessék. A rendelet szerint a számlázó programoknak olyan önálló, de programba beépített "adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatási" funkcióval kell rendelkeznie jövő januártól, amely lehetővé teszi a számlák lekérését vagy dátum, vagy sorszám alapján. Vagyis a NAV online közvetlenül nem látna rá a számlákra, azokat csak utólag tudná lekérdezni, így az új rendszer megelőzésre kevésbé alkalmas, inkább az ellenőrzést egyszerűsíti.

Az új funkcióból ellenőrzési szempontból vélhetően számos előny származik, így ha azt jól használják megkönnyíthetik a NAV munkáját - bár már volt, aki ezt a tételt is vitatta. Hogy mire lesz jó az új gyakorlat, az a NAV ellenőrzési szokásitól is függ - vagyis majd az élet megmutatja. Ettől függetlenül a februári rendeletkiadás dacára már most sejthető, hogy januárban számos cég komoly probléma elé kerül. Egy szakértő megfogalmazása szerint akár az online pénztárgépek vagy az EKÁER bevezetéshez hasonló bénázásra lehet számítani: Mint az közismert az online kasszák bevezetése éveket csúszott, míg az EKÁER tervezett és tényleges indulása között is hónapok teltek el.

Addig nincs baj, amíg egy kis cég önálló számlázási programot használ, hiszen ezek rugalmasabban alakíthatóak a szoftverfejlesztők által - hívta fel a figyelmet Szalai János. A PMX Consulting Kft. partnere szerint ma már egyre több cég, s nem csak multinacionális cégek hazai leányvállalatai, hanem hazai kkv-k is használnak külföldön fejlesztett és működtetett vállalatirányítási rendszert, s ennek keretében számlázó programot vagy éppen akár Indiából támogatott online számlázórendszert. Ezek jellemzően nem az egyszerű számlázó szoftverek, hanem a készletgazdálkodással és más vállalati funkciókkal integrált rendszerek. Ezekben az esetekben megvalósíttatni ezen követelményeket kétségtelenül lényegesen több időt, energiát emészt fel mint egy egyszerű, hazai dobozos termék esetén.

Ahogyan az online pénztárgépek esetén, különösen a számítógépes kasszarendszerek esetében volt, szabályozás hatályba lépése után derült ki, hogy - időben mindenképpen - teljesíthetetlenek voltak a jogszabályi követelmények, márpedig 2016 január elseje után nem használható és nem állítható ki számla olyan rendszerből amely nem tudja ezt az Adóhatósági Ellenőrző Adatszolgáltatás funkciót. Igaz nem minden esetben, mert egy magyar cég osztrák fióktelepe által az osztrák vevőnek kiállított ottani termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetén nem kell. De értelemszerűen nem kell akkor sem ha papíralapon, számlanyomtatvány felhasználásával vagy éppen az online pénztárgép számlázási funkciójával történik a számla kibocsátás - vélekedett Szalai János.

A rendszer még finoman szólva nincs kigondolva - erre Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke hívta fel egy augusztusi közleményében, amikor rámutatott arra, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek között nem tartja elérhetőnek a vállalkozások teljes körét. Ugyanis az EU áfa-irányelve nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti jogszabályok kötelezővé tegyék minden vállalkozás számára az elektronikus számlázást, vagyis a számlatömbös vállalkozások számláit továbbra sem fogja látni a hatóság. Továbbá ahhoz, hogy valóban fel lehessen tárni az adócsalásokat, nemcsak a "szállítók", hanem a "vevők" adószámát is fel kellene tüntetni a bizonylaton.

Az áfa-irányelv tiltja azt is, hogy az abban meghatározott számlázási szabályokon túlmenően bármely uniós tagország általános jelleggel többlet kötelezettséget írjon elő. Ha pedig a vevő adószáma nem szerepelhet a számlán, akkor számlázási az adatokból nem lehet majd automatikusan ellenőrizni az áfa-bevallásokat. Ráadásul mivel jelenleg még sokan használnak nem elektronikus (nem kinyomtatott) vagy számítógéppel támogatott (géppel készített, de papírra nyomtatott) számlázást, ezért az ötlet megvalósítása több 100 ezer vállalkozásnak jelentene plusz költséget és feladatot.

Ezen túlmenően ez minden számlázó programot használó vállalkozónak is újabb költséget okozna a programok módosítása és online NAV-kapcsolat miatt. Ez pedig az online pénztárgépek tapasztalatai alapján reálisan 5-8 évet venne igénybe, és egyelőre azt sem tudjuk, hogy mennyibe kerülne a rendszer kiépítése a hatóság oldalán. A vállalkozások és a hatóság oldalán felmerülő plusz költségek megtérülését csak akkor lehetne felmérni, ha a NAV elárulná, hogy ettől az intézkedéstől mennyi plusz bevételt remélnek.