Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Orbán Viktor kormányfő múlt héten jelentette be a kormány 300 milliárd forintos adó- és járulékcsökkentési programját, a részleteket kedden terjesztette a parlament elé a kormány. Az eredeti tervek szerint a törvényjavaslatokat már hétfőn  beterjesztették volna, ám az egynapos csúszás nem érinti a 2013-as költségvetést, ugyanis annak fő számairól − így az adóbevételekről − már csütörtökön szavaz a Ház. A ma a parlament elé került, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett csomagról − amely a járulékcsökkentések mellett két új kisvállalkozói adót is tartalmaz − csak az ősszel dönt a parlament, így bőven lesz idő a benyújtást követően az eddig elmaradt egyeztetésekre az érdekvédelmi szervezetekkel. Íme, a részletek:

  • Emelkedő jövedéki adók, dráguló autógáz

Az alkoholtermékek, a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adójának emelését egyrészt az egészségügy számára biztosítandó többletforrás szükségességével, másrészt azzal indokolja a javaslat, hogy "a növekvő árak miatti fogyasztáscsökkenés révén enyhülhet az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége". Szintén az egészségügy forrásait hivatott növelni az autógáz (pontosabban a közúti járművekben használatos lpg) jövedéki adójának két lépésben történő,  emelése. A dupla adóemelés után a literenkénti bruttó, azaz áfával növelt ár lapunk számításai szerint kb. 33,5 forinttal emelkedhet a jelenlegihez képest, a termékár változatlanságát feltételezve. (Érdekes, hogy a javaslat indoklása 50-50 százalékos emelésről szól, de a szövegben szereplő konkrét adómértékekből egy 50 és egy 33,33 százalékos emelésre van kilátás.) Az autógáz adóemelését azzal magyarázzák, hogy szükség van az üzemanyagok adómértékének közelítésére, az egészségügyre fordítható bevételek növelésére és a költségvetési bevételkiesés megakadályozására. További változás lehet, hogy a taurint nem tartalmazó, viszonylag magas koffeintartalmú italokra is kivetnék a népegészségügyi termékadót.

  • Járulékkedvezmények, áfa, árfolyamveszteség

A gyesről, gyedről visszatérők, tartósan munka nélkül lévők után a szociális hozzájárulási adó (leánykori nevén munkáltatói tb-járulék) 27 helyett 12,4 százalék lesz két éven át. Szintén két éven át csökkenthető ez a munkáltatói teher a 25 évnél fiatalabb és az 55 évnél idősebb munkavállalók esetében bruttó százezer forint fizetés 14,5 százalékával, hasonlóan a szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatottak közterhéhez. A százezer forintos határ a következő években akár 150 ezer forintra is emelkedhet Balog Ádám, az NGM adóügyi helyettes államtitkára szerint. Miután a 25 év alattiak és az 55 év felettiek esetében bevezetendő 50 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezmény minden munkavállalóra érvényes lesz bruttó százezer forint havi jövedelemig, így több százezer munkavállalót érinthet.

Az évi 500 ezer eurónál alacsonyabb árbevételű cégek számára lehetővé válik, hogy csak a befolyt ellenértékű számlák után fizessék be az áfát.

Módosítják a gazdasági társaságokról szóló törvényt és számviteli törvényt is, eszerint 2014. május 31-ig figyelmen kívül lehet hagyni azt a szabályt, hogy kötelező a saját tőke emelése abban az estben, ha a tőkevesztés az árfolyamveszteség miatt következett be a 2011-es és 2012-es üzleti évben.

A fentiekről részletesen itt olvashat.

  • Korlátozott készpénzes ügyletek

A cégek közötti készpénzfizetést szerződésenként és havonta 1,5 millió forintban korlátozzák. A limit átlépése esetén 20 százalék a mulasztási bírság.

  • Egyszerűbb adózás a kis cégeknek - szova és kiva

Két új kisvállalkozói adót is javasol a kormány. Januártól a hatmillió forint alatti árbevételű kis cégek - legalább egy munkavállaló bejelentésével - 50 ezer forintos havi adó megfizetésével megússzák a közterheket. Ez a szolgáltatóknak lehet előnyös, így röviden szova-ként is említhető az új adó. A kis cégeknek pedig jön a 16 százalékos kisvállalkozási adó (kiva). Az új adónemekről, illetve arról, hogy kinek érdemes ezeket választani, részletesen itt olvashat.


OKSZ: a kisvállalkozások megkapaszkodását segítheti a program

Jelentős forrást hagy a vállalkozásoknál a kormány által bejelentett munkahelyvédelmi akcióterv az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint, amely úgy véli: elsősorban a kisvállalkozások megkapaszkodását segítheti a program. Az OKSZ közleményében hangsúlyozza: az akcióterv egyrészt segíti a munkahelyek megőrzését és fenntartását, másrészt javítja a versenyképességet is. Az akciótervnek köszönhetően költséget csökkenthetnek a vállalkozások.

A Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva a szövetség emlékeztet arra, hogy a kereskedelem a nemzetgazdaság második legnagyobb foglalkoztató területe 12 százalékos részaránnyal; a fizikai alkalmazottak száma 200 ezer körül mozog. A részmunkaidőben dolgozó alkalmazottak száma 50 ezer körül van (ez megegyezik a fejlett országok gyakorlatával, a szolgáltatásokban magasabb a részmunkaidősök aránya, ami a nyugdíjasoknak, családosoknak, diákoknak kedvező, rugalmas munkaidő beosztást kínál). Dobogós a kereskedelem a nők foglalkoztatásában is, számuk megközelíti a 290 ezer főt.

A kereskedelemben 82 ezer olyan kereskedő tevékenykedik, akinek egy üzlete van. A 2-5 üzletben árusító kereskedők száma 21 ezer, így a kisvállalkozások (1-5 üzletesek) aránya 99 százalék - hangsúlyozza az OKSZ, hozzáfűzve, hogy ezért előnyösek a kisvállalkozások számára a bevezetendő új adózási formák.