A bűnbandák cégeinek dolgozók is károsultak, hiszen nem fizetnek utánuk közterheket, zsebbe - adózatlanul - kapják a fizetésüket vagy annak egy részét. A munkavállalók így egyebek mellett egészségügyi ellátásra sem jogosultak. A fehérgalléros bűnözők körében egyre inkább terjed a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céggel elkövetett költségvetési csalás - tudta meg a lap a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV). Tavaly májustól mostanáig kilenc jelentős bűnszervezetet számoltak fel az adóhivatal pénzügyi nyomozói, a költségvetésnek okozott kár több milliárd forint.

A módszer az egész országra kiterjedt és azonos: munkaerő-kölcsönző cégláncolatot hoznak létre olyan területeken, ahol sok a munkavállaló, ezáltal nagyok a költségvetésnek befizetendő közterhek, és a munkabértömeg is tetemes.

Több mint tízezer dolgozó érintett

A hivatal szerint főleg a vagyonőri feladatokkal és a takarítással foglalkozó területen fordul elő ez a tevékenység, de az építőipar és a szállítmányozás is érintett. Előfordulhat, hogy például multicégek megrendelik a szolgáltatást, ám nem tudnak arról, hogy megrendelésük bűnszervezethez kerül. A cégláncolat első eleme ugyanis jellemzően létező, bejegyzett cég, amely a törvények betartásával működik. A többi láncolattag célja azonban már a költségvetési csalás. Egymás között többször is átjelentik a munkavállalókat, akik után nem fizetik ki a közterheket, ezek a cégek egyáltalán nem adóznak, áfát sem fizetnek, így többszörös adózatlan bevételhez jutnak.

Például egy Egerben lebuktatott szervezet is így működött. A megrendelő szerződést kötött a tényleges munkáltató céggel, amely munkaerő-kölcsönző, -szervező cégeknek adta tovább a munkát. Utóbbiakat számlázócégek látták el fiktív számlákkal a közterhek eltüntetéséhez. Mindez több mint tízezer munkavállalót érintett.

A NAV különösen figyeli a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozókat. Folyamatos a felderítő, ezen belül operatív munka. A hatóság pénzügyi nyomozói, adórevizorai, pénzügyőrei szorosan együttműködnek. A büntetőjogi szankciók mellett egyéb, igazgatási bírságokra is számíthatnak az elkövetők. Károsult munkavállalók sora is bejelentést tesz a NAV-nak, amikor kiderül, hogy feketén foglalkoztatják őket. Erre rendszerint akkor kerül sor, ha a munkavállaló beteg lesz, és az orvosnál kiderül, az illető nem kaphat táppénzt, mert munkáltatója be sem jelentette. Ezért fontos, hogy a munkavállaló maga is ellenőrizze társadalombiztosítási jogviszonyát, a foglalkoztatására vonatkozó bejelentéseket - írja a lap.