Az idén januártól érvényes reklámadó-szabályok változásaival kapcsolatban tett fel kérdéseket az adóhatóságnak a Reklámadóblog.hu. A kérdések olyan külföldi illetőségű reklámadó-alanyokra is vonatkoztak, akik idáig megtagadták a reklámadó-nyilatkozatok kiadását, és feltételezhetően a reklámadó-fizetési kötelezettségüknek sem tesznek/tettek eleget. A Google és a Facebook ugyanis Írországban bejegyzett társaságokon keresztül realizálja hirdetési árbevételeit. Ennek oka elsősorban a rendkívül alacsony effektív adókulcsot eredményező dupla ír-holland szendvics adózási struktúrában keresendő, ami a technológiai óriáscégek között kifejezetten népszerű - írja a blog.

Az adóhatóság és a jogalkotó már korábban is egyértelművé tette, hogy a megrendelők és a közzétevők adóalanyisága független egymástól. Éppen ezért érdekes, hogy mit kezd majd a NAV azokkal a külföldi adóalanyokkal, akiken - belföldi letelepedés hiányában - sokkal nehezebb behajtani a reklámadót. (Arról már korábban a Napi.hu is írt, hogy a "túlynomórészt magyar nyelvű" internetes oldal fogalma meglehetősen ingoványos talaj, rengeteg kérdést vet fel a gyakorlati alkalmazása. erről bővebben itt olvashat.)

A Reklámadóblog megkérdezte a NAV illetékeseit, hogy tervezi-e behajtani ezeken a külföldi adóalanyokon az általuk fizetendő reklámadó összegét. A megkeresésre az adóhatóság a következő választ küldte:

"A reklámadó-tartozás, mint minden más adótartozás behajtása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igénybe vesz valamennyi a tartozás behajtásához szükséges jogszabályi lehetőséget. Így amennyiben - végrehajtható vagyon hiányában - a tartozás belföldön nem érvényesíthető és feltételezhető a külföldi vagyon megléte, kezdeményezi a külföldi behajtást. Ennek kezdeményezésére sor kerülhet az Európai Unió tagállamaiban működő adóbehajtási jogsegély keretében, amennyiben az általános feltételek megvannak. Ez esetben a behajtási eljárást egyszerűen, elektronikusan kezdeményezik az Unió által e célra biztosított informatikai alkalmazás segítségével."

A január 1-től hatályos szabályok szerint a reklám közzétételt megrendelő adóalanyok reklámadó-nyilatkozat hiányában is mentesülhetnek a reklámadó-fizetési kötelezettségük alól. Az adómentesség feltétele, hogy igazolni tudják, hogy a reklám közzétevőktől bekérték a nyilatkozatot, és ezt a tényt be is jelentették az adóhatóságnak.

A blog szerint a NAV várhatóan egy adatgyűjtési időszakot követően - amely során a megrendelők akár számlaszinten nyilatkoznak a reklám-közzétevők adóalapjáról - elektronikus formában kezdeményezni fogja az ír adóhatóságtól a reklámadó beszedését. Az adóbeszedési eljárás sikeressége egyben a reklámadó európai értelemben vett próbája is lehet. Ha Magyarország rést tudna ütni a Google adóalapján, akkor ez a "jó gyakorlat" hamar elterjedhetne, de a tagállamok saját maguk határozhatnák meg az adó mértékét. Ez azonban még a jelenleginél is visszásabb helyzeteket eredményezne, ami felerősítené a kérdésben érintett tagállamok igényét egy uniós szinten meghatározott adókötelezettség bevezetése iránt. Ha viszont a külföldi adóalanyok adókötelezettségének behajtása eredménytelennek bizonyulna európai szinten, akkor az viszont pont a hazai adózók szempontjából feszegetne kényes kérdéseket - írja a blog.

Brüsszel vizsgálja

A reklámadó ugyanakkor az Európai Bizottság érdeklődését is felkeltette: az Európai Bizottság Adó Főigazgatósága, valamint a Versenypolitikai Főigazgatóság egymással párhuzamosan futó vizsgálataik középpontjába a reklámadó progresszív voltát, valamint az elhatárolt veszteség levonhatóságát állították, utóbbi esetben figyelemmel arra, hogy a 2014. évi reklámadó alapját az adóalany csak a 2013-as év elhatárolt veszteségével csökkenthette, a korábbi évek veszteségeit nem vehette figyelembe.

A vizsgálatok keretében folytatott egyeztetések során az Európai Bizottság jelezte, álláspontja szerint a reklámadó szelektív előnyt, így állami támogatást jelent az alacsony reklámbevétellel rendelkező adóalanyok részére. A bizottság február elején felszólította a magyar kormányt, hogy módosítsa a reklámadó szabályait különben határozatot ad ki az adónem felfüggesztéséről, végső soron pedig kötelezettségszegési eljárás megindítását helyezte kilátásba.

Újabb változás jön

A parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy javasolja az Országgyűlésnek a reklámadóra vonatkozó szabályozás módosítását, de részletek nem derültek ki az ülésen. Az ülés után Lázár újságíróknak azt nyilatkozta: a kormány végül 5 és 10 százalék közötti javaslatot fog benyújtani.

Emellett az Atv.hu szerint azt is megjegyezte: a reklámadó legmagasabb európai kulcsa jelen pillanatban 5 százalék, az Európai Bizottság erre vonatkozóan azt a megjegyzést tette, hogy a reklámadónak megfizethetőnek kell lennie.