Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A 2016-os költségvetésre a kormány az adócsökkentés költségvetése jelzőt akasztotta, hisz a tervek szerint januártól a jelenlegi 16 százalékról, 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó kulcsa, ráadásul tovább bővülnek kétgyermekes családok szja-kedvezményei is is. Nem tudni, hogy a kormány miért döntött a szja egy százalékpontos csökkentése mellett, ami egy nem elhanyagolható 120 milliárd forintos bevételcsökkenéssel jár.

A NAV legutolsó, 2013-as jövedelmbevallásakori adatai szerint a 16 százalékos adókulcs mellett a tényleges adóterhelés az összevonás alá tartozó jövedelmeknél 13,6 százalék volt, ha pedig a forrásadós jövedelmeket is idecsapjuk, akkor a tényleges adóteher 13,9 százalék volt - szemben a névleges 16 százalékkal. Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb kedvezményt az állam szja-rendszerben adja az adózóknak, 2016-ban mintegy 240 milliárd forintot.

Csökkenő szja-kulcs - stagnáló bevételekkel

A csökkenő szja-kulccsal együtt - köszönhetően a gazdaság- és a bérnövekedésnek - jövőre kis mértékben, 1,2 százalékkal nőnek a lakossági adóbefizetések, így összesen 1828,5 milliárd forintot fizetünk az államkasszába. (Az 1,2 százalékos növekedés elmarad a tervezett 1,6 százalékos inflációtól - vagyis reálértéken csökkennek az adóbevételek.) Erőteljesebb növekedés várható a jelentős részben szintén a lakosság által fizetett - fogyasztási adókból. A fogyasztási adók képezik az államháztartás egyik legfontosabb alapját - hisz jövőre 4611 milliárd forintot vagyis, minden állami bevétel bő egynegyedét az áfából szedi be az állam.

Az államháztartás főbb bevételei (milliárd forint)
20152016Változás (Mrd Ft)Változás (%)
Vállalkozások költségvetési befizetései1 306,01 277,3-28,6-2,2
Társasági adó341,4400,559,117,3
Hitelintézeti járadék15,46,3-9,1-59,1
Pénzügyi szervezetek különadója144,289,2-55,0-38,1
Cégautóadó28,827,7-1,1-3,8
Egyszerűsített vállalkozói adó83,675,2-8,4-10,0
Bányajáradék49,031,5-17,5-35,7
Játékadó39,741,21,53,8
Energiaellátók jövedelemadója44,741,3-3,4-7,6
Kisadózók tételes adója56,370,113,824,5
Kisvállalati adó16,413,8-2,6-15,9
Közműadó54,052,2-1,8-3,3
Reklámadó6,610,94,365,2
Fogyasztáshoz kapcsolt adók4 396,74611,7215,04,9
Általános forgalmi adó3 172,43351,9179,55,7
Jövedéki adó913,5952,238,74,2
Regisztrációs adó19,620,71,15,6
Távközlési adó56,456,0-0,4-0,7
Pénzügyi tranzakciós illeték206,2200,9-5,3-2,6
Biztosítási adó28,630,01,44,9
Lakosság költségvetési befizetései1 806,61828,521,91,2
Személyi jövedelemadó1 639,71658,418,71,1
TB-alapok
Szociális hozzájárulási adó és járulékok3 982,94229,8246,96,2
Járulékok57,661,53,96,7
Egészségügyi hozzájárulás161,8164,22,41,5
Népegészségügyi termékadó26,426,80,41,6
Baleseti adó23,525,52,18,9
Összes államháztartási bevétel16 312,915789,6-523,3-3,2
Forrás: költségvetési javaslat


A 27 százalékos általános áfakulcs, amúgy a világ legmagasabb hozzáadott-értékadó kulcsa, ám a kormány nem tervezi ennek csökkentését annak ellenére sem, hogy ez lényegesen magasabb a környező országok áfakulcsainál - amely egyben az áfacsalás egyik oka is. Az áfabevételek bőven az 1,6 százalékos infláció felett, 5,6 százalékkal növekednek - részint a bővülő fogyasztásnak, de nem utolsósorban a fehéredésnek köszönhetően. Hasonló mértékű növekedés várható a jövedéki adózásban (üzemanyagok, alkohol, dohánytermékek) csökken viszont - 5,3 százalékkal - a pénzügyi tranzakciós illetékből tervezett bevétel.

Megugranak a társasági adóbevételek

Miközben a lakossági adóterhek emelkednek - ami inkább a növekvő fogyasztási adóbevételeknek köszönhető, semmint az szja-nak -, a társasági adóbefizetések látványosan csökkennek 2015-höz képest. Ez ugyanakkor úgy történik, hogy a cégek által befizetett adó 2,2 százalékkal csökken, ám eközben 17,3 százalékkal emelkednek a társasági adóbevételek. Jelentősen csökken viszont a bankadó (pénzügyi szervezetek különadója) 144,2 milliárd forintról 89,2 milliárdra, és ezzel párhuzamosan mérséklődik a hitelintézeti járulékból befolyó bevétel is.

A társasági adóban látható látványos növekedés vélhetően épp a bankrendszernek köszönhető, a részletes indoklással azonban még adós a kormány. Jövőre a gazdaság 2,5 százalékkal bővülhet a várakozások szerint, ami önmagában is hozzájárul a társasági adó növekedéséhez, de a bankrendszerben is vélhetően véget ér a 2008 óta tartó válság: a forintosítással a bankok jelentős tehertől szabadulnak meg, idén már beindulhat a növekedés, amely jótékonyan hathat a bankrendszer jövedelmezőségére, így a 2016-ban fizetendő társasági adóra is.

Az állami bevételek másik hatalmas részét a tb-járulékok, a szociális hozzájárulási adó teszi ki: jövőre a társadalombiztosítási alapok ezen bevételei 4455 milliárd forintra rúgnak. A tb-járulékok így idénhez képest hat százalékot meghaladó mértékben nőnek, de essze infláció felett, 8,9 százalékkal nő a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás után fizetendő baleseti adó is, amiből jövőre már 25,5 milliárdot fizetnek be a költségvetésbe az autósok.

Majd 800 milliárd adókedvezmény

A költségvetés részeként a kormány bemutatja azt is, hogy mennyi adókedvezményről mond le: két becslést adnak, ez 722,7-793,6 milliárd forint között szóródik, ennek átlaga 758,1 milliárd forint. Ez a 758 milliárd 6 százaléknyi áfabevételnek felel meg, majd kétszerese az egész éves társasági adóbevételnek. A legtöbb kedvezményt - összegszerűen - az szja rendszerben adja az állam, összesen 239 milliárd forint értékben - ennek túlnyomó része a családi adókedvezmény, amelynek mértéke eléri a 220 milliárd forintot.

A lakosság jövedelmeit növelik a illetékkedvezmények is, amely 2016-ban 35,2 milliárd forintra rúghat szemben a 121,7 milliárdos bevétellel, vagyis itt minden ötödik forintjáról mond le az állam. A legtöbb illetékkedvezmény az örökléshez, illetve a laksávsárlásokhoz kapcsolódik - más kérdés, hogy az illeték elvileg az igénybe vett állami szolgáltatás ellenértékét jelenti, nem pedig egy bújtatott vagyonadót.

Főbb adókedvezmények (milliárd forint)
Alsó becslésFelső becslésÁtlag
Jövedéki adó455248,5
Energiaadó1414,514,25
Társasági adó201,4227,8214,6
Távközlési adó202221
Személyi jövedelemadó235,7242,9239,3
Helyi iparűzési adó5,49,67,5
Illetékek28,941,435,15
Szociális hozzájárulási adó134,5140,7137,6
Tb-járulék35,73836,85
Összesen:722,7793,6758,15
Forrás: költségvetési tervezet


Társasági adóban hasonló mértékű, 214,6 milliárdnyi adóbevételről mond le az állam a kedvezmények formájában, miközben 400,5 milliárdot szed be ezen a soron. Vagyis a cégek minden harmadik forintnyi társasági adót, nem vagy nem az államnak fizetnek meg. Mesze a legtöbb pénz megy a sporttámogatásokra, a kormány becslései szerint ez jövőre már elérheti a 73 milliárd forintot. Mindeközben a cégek a fejlesztési adókedvezményekre mindössze 35 milliárd forintot tudnak igénybe venni. A társasági adóból 20 milliárd esik ki a színházak támogatására és további 13 milliárdot tesz ki a filmtámogatások társasági adókedvezménye. A cégek a szociális hozzájárulási adójából is jelentős, további 137,6 milliárd forintot enged el az állam.