Több mint 40 millió olyan terméket tartóztattak fel az EU külső határain - összesen csaknem 650 millió euró értékben -, amelyekről a hatóságok azt feltételezik, hogy szellemitulajdon-jog megsértésével állították elő őket. Tavaly így 15 százalékkal foglaltak le több hamisított árucikket, mint 2014-ben.

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos szerint semmi jele, hogy alábbhagyna a belső piacot hamisított, illegális termékekkel elárasztó bűnügyi tevékenység.

A bizottság jelentése szerint a lefoglalt termékek legnagyobb hányadát (27 százalékát) továbbra is a cigaretta teszi ki, a fogyasztók egészségét, illetve biztonságát veszélyeztető egyéb fogyasztási és használati cikkek - például az élelmiszerek és üdítőitalok, a testápolási termékek, a gyógyszerek, a játékok és az elektronikus háztartási berendezések - részaránya pedig együttesen eléri a 25,8 százalékot.

Honnan jön a hamis cigi?

Tavaly is Kínából érkezett a legtöbb hamisított áru, az összes termék 41 százaléka, ezt sorrendben Montenegró (17,7 százalék), Hongkong (9,1 százalék), Malajzia és Benin követi.

Beninből főleg élelmiszert próbáltak behozni, míg Mexikó a hamisított szeszesitalok elsődleges származási országa, Marokkó pedig az üdítőitaloké. A testápolási termékek tekintetében Malajzia, a ruházati termékeket illetően Törökország, a hamisított mobiltelefonokat és tartozékokat, memóriakártyákat, számítógépeket és azok alkatrészeit, illetve a CD-ket, DVD-ket és öngyújtókat illetően Hongkong volt a listavezető. Hamisított cigarettákat elsősorban Montenegróból kíséreltek meg behozni az EU területére, illegális gyógyszereket pedig főként Indiából.

Kína elsősége szembetűnő

Azért Kínát sem kell félteni: az ázsiai ország vezeti a listát a hamisított parfümök és kozmetikumok, a ruházati kiegészítők (öv, nyakkendő, sál, sapka, kesztyűk stb.), sport- és egyéb cipők, a napszemüvegek és egyéb szemüvegek, táskák, órák, ékszerek, audio/video készülékek, tintapatronok, egyéb alkatrészek, játékok, konzolok, sportfelszerelések, egyéb dohánytermékek (szivarok, cigaretta papírok, elektromos cigaretták és utántöltők), gépek és szerszámok, járműalkatrészek, irodai felszerelések, textíliák (szőnyeg, törölköző, matrac), csomagoló eszközök.

A lefoglalt áruk több mint 91 százalékára jellemző, hogy a szóban forgó termékeket vagy megsemmisítették vagy a jogsértés által érintett márkák jogtulajdonosával együttműködésben bírósági eljárást indítottak.

Magyarországon az Európai Bizottság adatai szerint az ilyen ügyek száma 19 százalékkal 226-ról 268-ra emelkedett 2015-ben az előző évhez képest, míg a lefoglalt termékek száma a 2014-es 133 323-ról 18 130-ra esett 2015-ben, ami 86 százalékos visszaesést jelent.