Nemrég írtunk arról, hogy a NAV az online pénztárgépek bevezetésével, illetve a hatósági ellenőrzések állandóvá tételével mennyire megdobta a belvárosi vendéglátóhelyiségektől érkező adóbevételeket: az idei első negyedévben több mint harmadával több pénz folyt be a költségvetésbe, de volt olyan szórakozóhely is, ahol a revizorok látogatása után kilencszeresére nőtt a napi forgalom.

Ezek után megkérdeztük az adóhatóságtól, hogy a tapasztalatai szerint mely módszerekkel lehet visszaszorítani az adóelkerülést. Igaz az, hogy csak a hatósági ellenőrzések és a bírságok hoznak eredményt, azaz a cégek csak félelemből vallnak be több adót?

Az online pénztárgép és a razziák

A NAV válaszaiból kiderül, hogy nagyjából igen. Bár mint írták, már az online pénztárgépek bevezetése előtt már megindult a bevételek növekedése, köszönhetően a kampánynak, mely során közvetlenül tájékoztatták az adózókat, intenzív sajtókampányt folytattak, míg a saját honlapjukon folyamatosan frissítették az ezzel kapcsolatos információkat.

Az online pénztárgépek bevezetése újabb löketett jelentett az adózási morálban, mivel ennek köszönhetően "nagymértékben javult" az adózási fegyelem, kiszélesedett az önkéntes jogkövetés, gyarapodtak a költségvetés bevételei, de előnye volt az is, hogy megerősödött a korábban is jogszerűen működő adózók versenyhelyzete. (A Világgazdaság friss cikke szerint az online kasszarendszer 200 milliárd forint többlet-áfabevételt hoz az államnak.) Az adóhatóság azt is kiemelte, hogy milyen "figyelemre méltó eredményt hozott" a belvárosi razzia.

Ha kell, forgalmat is számolnak

A NAV bevett gyakorlata, hogy a nagyobb kiállításokhoz, vásárokhoz, rendezvényekhez kötődő ellenőrzésekről előre hírt ad a sajtóban, hogy az érintettek számítsanak a revizorok megjelenésére - közölte az adóhatóság, mely szerint ennek preventív hatása egyre erőteljesebben tapasztalható, így "a korábbinál sokkal nagyobb gondot fordítanak a jogszerűségre" a vállalkozások.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nem akadnak olyanok, akik továbbra is csalással - például a bevétel eltitkolásával, vagy az alkalmazottak be nem jelentésével - akarnak előnyhöz jutni - hangsúlyozta a NAV is, amely szerint emiatt még mindig szükséges a bírságolás. (A trükkökről korábbi cikkünkben itt olvashat.)

Azokban az esetekben, amikor a mulasztási bírság nem éri el a célját, akkor a NAV a forgalomszámlálással vizsgálja őket. Ennek a lényege, hogy a revizorok a kiválasztott üzletben nyitástól zárásig megszámolják, hogy hányan és milyen értékben vásároltak, és az adatokat összehasonlítják a pénztárgépek által továbbított adatokkal.

Az eddigi forgalomszámlálások nyomán látványos eredmények születtek: néhány adózó 200-250 százalékkal több bevételt rögzített az ellenőrök jelenlétében, mint például az előző hét ugyanazon napján. Egy-egy ilyen típusú ellenőrzés után persze nem meglepő, hogy az adózó a korábbinál jobban figyel a bizonylatadásra.

Mindennek - az ellenőrzés, a forgalomszámlálás, a szükségszerű bírságok és nem utolsósorban a folyamatos tájékoztatás - együttes hatása eredményezheti azt, hogy az adózók egyre szélesebb körben önként tesznek eleget adókötelezettségüknek - foglalta össze a NAV.