Szeptember elsejétől öt új bíró kapcsolódik be az Alkotmánybíróság munkájába, akiket június végén a kormánypártok jelöltjeként, titkos szavazáson kétharmados többséggel választott meg a parlament. A testületbe most Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, az Antall-kormány volt igazságügy-minisztere, Pokol Béla egyetemi tanár, Szalay Péter ügyvéd, Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövet, nemzetközi magánjogász kerül. Amiatt, hogy az Ab létszáma 15 főre bővül, az intézményben dolgozók létszáma pedig 111-ről 136 főre emelkedik, a Miniszterelnökség rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából 264,2 millió forinttal növeli meg a testület idei költségvetését. Ez a kibővült testület dönt majd a nyugdíjpénztárak ügyében is.



Hatályba lép a népegészségügyi termékadóról szóló törvény, közkeletű nevén a chipsadó. Az adókötelezettség a következő élelmiszerekre vonatkozik:

  • üdítőitalok (ha azok gyümölcstartalma nem éri el a 25 százalékot, hozzáadott cukortartalma pedig meghaladja az 8g cukor/100 ml mennyiséget)
  • energiaitalok (olyan üdítőitalok, amelyek hozzáadott koffeintartalma meghaladja a 10mg koffein/100 ml mennyiséget)
    előrecsomagolt cukrozott készítmények (ha cukortartalmuk meghaladja a 25 g cukor/100 g, csokoládék esetében a 40g cukor/100 g mennyiséget)
  • sós rágcsálnivalók (snackek) (ha a sótartalmuk meghaladja az 1g só/100 g - kenyér és pékáru kivételével)
  • ételízesítők (ha sótartalmuk meghaladja az 5g/100 g értéket, kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget).

Az adókötelezettség már az első értékesítésnél hatályba lép, ha ennek teljesítési helye Magyarországon történik.

Jelentősen szigorodnak a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésének szabályai. Szűkre szabottan lesz jogos a külföldi rendszám használata, egyrészt ha az üzembentartó belföldi, de nem természetes személy, amely külföldön bejelentett, magyarországi székhelye (vagy telephelye) van és rendszeres tevékenységet is végez itt, és a tulajdonos a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte. Másrészt, ha a járművezető szokásos tartózkodási helye nem Magyarországon van a járművet harminc napnál rövidebb ideig használja belföldön, ha azt egyébiránt a rendszeres külföldi munkavégzés érdekében vezeti. Utóbbi esetben a használathoz az üzembentartó írásbeli hozzájárulása is szükséges, a jármű birtokba adási időpontjának megjelölésével - hívja fel a figyelmet az RSM DTM hírlevele. A külföldi rendszám használatának jogosságát a jármű üzembentartója vagy vezetője a közúti ellenőrzés során közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni. Ennek hiányában a jármű rendszáma és a forgalmi engedély a helyszínen bevonható, illetve végső soron 800 000 forintig terjedő bírsággal sújtható az üzembentartó vagy a vezető.
Szeptembertől változnak a P- és az E-rendszámok kiadásának szabályai is.


Beépül a lakásfenntartási támogatásba a szociális alapú gáz-és távhő-ártámogatás. A lakásfenntartási támogatást az önkormányzatokon keresztül lehet igényelni, és része lesz az eddigi fűtési támogatás is, amit a fával, szénnel, vagy más módon fűtők is igényelhetnek - a rezsitartozás nem akadály. A rászorulók havi 2500 és 7900 forint közötti összeget kaphatnak, az önkormányzatok megvizsgálhatják majd a jogosultságot, az egy főre eső jövedelem mellett szempont lesz a család nagysága és a lakás, ház mérete is. A támogatás megállapításához szükséges jövedelemhatár 71 250 forint, vagyis az öregségi nyugdíjminimum 250 százaléka lesz az eddigi 150 százalék helyett. Azoknak, akik eddig is jogosultak voltak a lakásfenntartási támogatásra, nem kell újra igényelniük a támogatást az azt a megállapító határozatban foglalt ideig változatlanul megkapják. Ugyanakkor azoknak, akik eddig jogosultak voltak a gázár- vagy távhőtámogatásra, szeptember elsejétől nem jár tovább automatikusan a lakásfenntartási támogatás, mivel több ponton változtak a feltételek. A lakásfenntartási támogatásra az idei költségvetés mintegy 22,5 milliárd forintot biztosít, amiből szaktárca becslése szerint szeptembertől 700-800 ezren részesülhetnek majd. A Népszabadság szerint jelenleg közel egymillió család részesül kifejezetten csak szociális gáz- és távhő-ártámogatásban. Ha ehhez hozzáveszik, hogy számos más jogcímen is igényelhető lesz a támogatás, a kormány szándékai ellenére sokan eleshetnek majd a kedvezményektől.

 


Szeptember elsején kezdi meg működését az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). A 100 százalékban állami tulajdonban lévő nonprofit társaság egyetlen állami szervezetként irányítja a jövőben a termékdíj-köteles hulladékok begyűjtését és hasznosítását. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár szerint az ÖHÜ-hoz jövőre várhatóan 26 milliárd forint termékdíj folyik be, ez a hulladékgazdálkodás fedezetéhez járul hozzá. A szelektív hulladékgyűjtést kívánják ösztönözni a lakosságnál - egyes hírek szerint ezzel párhuzamosan csökkenhet a hulladékgyűjtő udvarok száma. (Az ösztönzés pontos módjaival kapcsolatban egyelőre a szaktárca válaszait várjuk.) A tervek között szerepel továbbá a lomtalanítás rendszerének átalakítása is, az előre rögzített, körzetesített menetrend helyett telefonhívásra évente legfeljebb kétszer házhoz jönnének a felhalmozódott lomokért.


Csütörtöktől hatályos az álláskeresési ellátás változására vonatkozó jogszabályi módosítás. A Foglalkoztatási Hivatal szerint szeptember elsejétől az álláskeresési járadékra az a nyilvántartott álláskereső lesz jogosult, aki az álláskeresővé válását megelőzően rendelkezik legalább 360 nap munkaviszonnyal, vagy olyan vállalkozói jogviszonnyal, amely után a munkaerő-piaci járulékát megfizetették, továbbá rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és a munkaügyi kirendeltség sem tud megfelelő munkát ajánlani.
Az álláskeresési járadék összege a járadék iránti kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben elért átlag járulékalapok 60 százaléka, maximum a jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb munkabérnek megfelelő összeg lesz. Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap lesz. A közfoglalkoztatási ideje alatt a járadék folyósítását szüneteltetik.
A hivatal tájékoztatása szerint a járadék összegének kiszámítási módja nem változott. Az ellátás mértékének maximális összege viszont változik: korábban az álláskeresési járadék maximális összege a minimálbér 120 százaléka volt a folyósítás első időszakában, ez maximum 91 napig járt. Szeptember elsejétől az álláskeresési járadék maximum a minimálbér összege lehet a járadék folyósításának teljes időtartamára.
Bérpótló juttatásban - ennek neve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változik -, az részesülhet, akik részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény értelmében a jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg. Annak az álláskeresőnek, aki nyilvántartásba került, "a felajánlott munkát, ide értve a közfoglalkoztatást is a jelenleg hatályos jogszabályok szerint azonnal el kell fogadnia".

Szeptember 1-jétől havonta bruttó 57 ezer forint lesz a teljes munkaidős közfoglalkoztatottak kötelező legkisebb bére, a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakörök betöltése esetén - ez nettó 47 ezer forintnak felel meg. Hetibér alkalmazása esetén 13 120 forintot állapít meg a rendelet, vagyis azoknak a közfoglalkoztatottaknak, akik így kapják majd fizetésüket, a végösszeg havonta 52 480 forintra jön ki. Ugyanennyi gyűlhet össze a napibérből is, ami 2624 forint lesz - írta a HVG.
Azoknak, akik középiskolai végzettséget igénylő munkát végeznek, bruttó 78 ezer forint (nettó 60,6 ezer) lesz a kötelező legkisebb bérük, ez lesz az úgynevezett garantált közfoglalkoztatási bér. Nekik 17 950 forint lesz a hetibérük (ez havonta bruttó 71,8, nettó 56,7 ezer forintra jön ki), a napibérük pedig 3590 forint. Az egy hónapra folyósított havi, illetve az egy hónapra vetített heti és napi nettó bér nem lehet kevesebb a foglalkoztatást helyettesítõ támogatás összegénél, ami idén 28 500 forint.



Összesen 825 millió forintra pályázhatnak szeptember 1-től 30-ig pályázhatnak az őstermelők, családi gazdálkodók, önkormányzatok, kistérségi társulások és tanyagondnoki szervezetek a Tanyafejlesztési Program keretében. A program forrásai összesen 207 településen vehetők igénybe, a támogatás mértéke települési és térségi fejlesztéseknél a beruházás teljes költségének 90 százaléka, míg tanyagazdaságok fejlesztésénél 75 százaléka. Előleget is lehet igényelni, amely a megítélt támogatás összegének legfeljebb 25 százaléka lehet. A tanyaprogram legfontosabb pályázati céljai: a rossz állapotú utak felújítása, az ehhez szükséges gépek beszerzése, a tanyai áruk piacra jutásának elősegítése, állatállomány kialakítása, bővítése, térségi tanyafejlesztési programok kidolgozása, vetőmag és gyümölcsfa beszerzése, a tanyák energiaellátásának és ivóvízellátásának javítása, a tanyagondnoki szolgálat fejlesztése, valamint a gazdálkodáshoz szükséges eszközök, épületek korszerűsítése.

Szeptember 1-től igényelhető az Agrár Széchenyi kártya is, amelynek célja, hogy az agrárgazdaság szereplői könnyebben juthassanak finanszírozási forrásokhoz. A kormány a Széchenyi Kártya Programot kiterjesztette az őstermelőkre, a családi gazdaságokra, az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással foglalkozó kis- és középvállalkozásokra. Az egy, kettő vagy három éves lejáratú folyószámlahitel összege minimum 500 000 forint, felső határa 25 millió forint. A konstrukcióhoz a magyar állam 2 százalékos kamattámogatást és kezességi díjtámogatást biztosít. A kedvezményes folyószámlahitel felvételét az AVHGA kezességvállalása segíti. Az éves kezességvállalási díj 50 százalékát az állam átvállalja. A kérelmeket a KA-VOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara irodáiban lehet benyújtani. A kormány a költségvetésből 600 millió forint támogatást biztosít 2011 második félévére annak érdekében, hogy a kamattámogatást és a kezességi díjtámogatást finanszírozza.



Új szabályozás lép életbe az a jogszabály, amely az üdülési joggal rendelkező fogyasztókat az eddiginél nagyobb védelemben kívánja részesíteni. Az új Kormányrendelet a jelenleg még hatályban lévő, az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II.5.) Kormányrendeletet váltja fel - tájékoztatott a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége. Újdonság, hogy a jogszabály kimondja: a szerződéskötést megelőzően az írásbeli tájékoztatót díjmentesen kell a fogyasztó részére bocsátani. Egyértelműen rögzíteni kell a fogyasztó által fizetendő ellenértéket és a további kötelező költségeket. Ugyanígy tisztázni kell a szerződés keretében nyújtandó alapszolgáltatásokat és alapszolgáltatásokon kívüli igénybe vehető létesítményeket, azok pontos leírását, valamint azt, hogy ezek igénybevételéért a fogyasztónak külön térítési díjat kell-e fizetnie. A külön szerződésekhez kapcsolódó formanyomtatványok mindegyikének továbbá az elállási jogról való tájékoztatást is szükséges tartalmaznia.

Lényeges, hogy az új jogszabály a hagyományos értékesítéstől megkülönbözteti azokat a termékbemutatókat, amelyek során az üzlet székhelyén vagy telephelyén kívül kötik meg az üdülési jogra vonatkozó szerződést. Ennek kapcsán kimondja ugyanis, hogy már a rendezvényre szóló külön meghívónak tartalmaznia kell annak tényét, hogy ha a fogyasztó számára szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot kívánnak tenni és a rendezvényt külön e célból szervezik.

A jogszabály a már írtak szerint a vállalkozásokra szigorú tájékoztatási kötelezettséget ró, így például a fogyasztónak külön és kifejezetten fel kell hívni a figyelmét még a szerződés megkötése előtt az őt megillető elállási jogra és annak határidejére. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy e határidő előtt a fogyasztótól nem követelhető és nem is fogadható el semmilyen jogcímen fizetés. Az indokolás nélküli elállási jog kapcsán a határidő 14 napra változik, ám ez egy évvel meghosszabbodik, ha a vállalkozás megsérti az indokolás nélküli elállási joggal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét.

A szeptember 1-jén kezdődő tanévben megszűnik a pedagógusoknál a kéthavi tanítási időkeretre vonatkozó rendelkezés. Ezzel visszaáll a 2006 előtti gyakorlat, vagyis a többlettanításért járó óradíj havonta történő elszámolásának rendszere, így a pedagógusok a többlettanításért járó juttatásaikat már minden hónapban megkaphatják. Az óradíj továbbra is kizárólag a heti kötelező óraszám felett ténylegesen megtartott órákért jár, és azokat a helyben kialakított adminisztrációs gyakorlat alapján kell majd nyilvántartani - írja a HRportal.hu.

Emelkedik az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő térítési díj felső határa: a térítési díj tanévenként a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának maximum 20 százaléka lehet (15 helyett) a 18 éven aluli tanulóknál; illetve legfeljebb 40 százaléka lehet (35 helyett) 18 éven felüli, de 22 éven aluli tanulóknál.


Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvény 2011. szeptember 1-jével módosította az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényt (a továbbiakban: Eütev.). Kimondja: az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő, munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, amely a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján legalább 8 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenő időre csökkenthető. Egészségügyi ügyelet esetén ezt a pihenőidőt közvetlenül az egészségügyi ügyelet befejezését követően ki kell adni (a továbbiakban: kompenzáló pihenőidő). Ha az egészségügyi ügyeletet a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl rendelte el, az alkalmazott egészségügyi dolgozó az egészségügyi ügyeletet megelőző, napi munkarend szerint teljesített munkaidő után további pihenőidőre nem jogosult.

Ismét közigazgatási alapvizsgát kell tenniük a köztisztviselőknek szeptember 1-jétől munkahelyük megtartása érdekében. Az Országgyűlés által márciusban elfogadott törvénymódosítás értelmében a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek a kinevezést követő első, a középiskolai végzettségűeknek pedig két éven belül kell megmérettetniük magukat, ennek elmulasztása, vagy többszöri sikertelen próbálkozás után ugyanis megszűnik a jogviszonyuk.
A rendelkezés értelmében annak is meg kell mérettetnie magát, aki a versenyvizsga megszűnését követően kapott kinevezést, ugyanakkor a kormány határozatban megállapíthatja a vizsga alól mentességet élvezők körét. Az új jogszabály az alapfokú vizsga meglétéhez köti a közigazgatási szakvizsga megszerzését.