Meghozta ítéletét az Európai Bíróság, a csütörtökön nyilvánosságra hozott döntés szerint - amely megfelel az előzetes várakozásoknak - a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszatérítését kizáró magyar szabályozás nincs összhangban az uniós joggal.

Az áfát beszedik, de feltételhez kötik a visszaadást

Kapcsolódó

Alapesetben visszajár a pluszban befizetett áfa, ám ha a cég valamely beszerzése ellenértékét még nem fizette meg partnerének, az ezen ügylet keretében felszámítandó áfát nem kaphatja meg. Csak akkor lesz visszaigényelhető az összeg a következő elszámolási időszakban, ha a számlát kifizették − ha nem, újabb csúszás következik.

A bizottság szerint ez nincs összhangban az uniós irányelvvel. Egyrészt vég nélkül halasztható a visszaigénylés érvényesítése, másrészt a másik oldalról nézve a társaságoknak kötelezően be kell fizetniük az áfát az általuk nyújtott szolgáltatás, értékesítés után. Vagyis az áfát beszedi az állam, de visszaadni csak adott feltételek teljesülése mellett hajlandó.

Mindezzel a magyar jogszabály indokolatlan terhet hárít a vállalkozásokra, azok pénzügyi likviditását és profitabilitását csökkentve. Az ügyben május végén született meg a főtanácsnoki indítvány, amely szerint a magyar szabályozás nincs összhangban az irányelvvel. Jóllehet az indítvány nem köti a bíróságot, az esetek többségében ezzel egyetértő ítélet születik.

Ez az első

A bírósági közlemény kiemeli, hogy Magyarországnak az EU-hoz történt csatlakozása óta ez az első olyan kötelezettségszegési eljárás, amelyben hazánkat elmarasztalja az Európai Bíróság. Előzetes döntéshozatali eljárások keretében ugyanakkor a Bíróság már több magyar jogszabályról megállapította, hogy azok nincsenek (nem voltak) összhangban az uniós joggal.

Ítéletében a Bíróság emlékeztet arra, hogy az adólevonási jog az áfa mechanizmusának szerves részét képezi, és főszabály szerint nem korlátozható. A Bíróság megállapítja, hogy a vállalkozásokat megillető, az üzleti partner által előzetesen felszámított adó levonásához való jog nemcsak a megfizetett, hanem a fizetendő áfára is kiterjed. Az irányelv szerint ugyanis az áfáfizetési kötelezettség, valamint az ahhoz kapcsolódó adólevonási jog abban az időpontban keletkezik, amikor a beszerzés megtörténik, függetlenül attól, hogy a beszerzés ellenértékét kifizették-e vagy sem.

A Bíróság kimondta, hogy az irányelv főszabály szerint nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a beszerzések ellenértékének megfizetéséhez kössék az áfákülönbözet visszatérítéséhez való jog gyakorlását.

A tagállamok ugyanakkor az irányelvvel összhangban előírhatják az adóvisszaigénylési jog érvényesítésének elhalasztását, feltéve, hogy a cégek ilyen estekben is ésszerű határidőn belül megkapják az adóvisszatérítést. A magyar szabályozás alapján azonban egyes cégek arra kényszerülhetnek, hogy több alkalommal és az ésszerű határidőn belül történő adóvisszatérítés követelményével ellenétes módon vigyék át a következő adómegállapítási időszakra a visszatérítendő adókülönbözetet.

Mi lesz a költségvetéssel? Eladják a Mol-pakettet?

Varga Mihály is beszélt már a Mol-eladásról

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a napokban nyilatkozott arról a Gazdasági Rádiónak, hogy nem zárja ki, hogy az állam értékesíteni fogja a Mol-ban meglévő részesedésének egy részét megfelelő árfolyam esetén.

A volt pénzügyminiszter azt mondta: "Nem szabad a kormányzati gondolkodásból kizárni, hogy a kormány ennek a részvénycsomagnak egy részét értékesíti, akár fokozatos értékesítésbe kezd, hiszen nem látjuk előre, hogy mi fog történni a devizafinanszírozásban, vagy a devizapiacokon. El tudok képzelni olyan helyzet, hogy 2012 elején a biztonságos finanszírozáshoz arra lesz szükség, hogy az állami csomag egy része értékesítésre kerüljön".


Ha a magyar szabályozást meg kell változtatni, az szakértői becslések szerint százmilliárd forint nagyságrendű likviditási rést üt a költségvetésen − más szemszögből viszont ennyivel javul a cégek likviditási helyzete.

A kormány az Európai Bíróság ítéletét tudomásul vette. A Nemzetgazdasági Minisztérium megteszi a szükséges intézkedéseket az áfaszabályozást illetően, az alternatívákat a lehető legrövidebb időn belül a kormány elé terjeszti - közölte a szaktárca.

Az NGM hangsúlyozza: nem befolyásolja sem az idei, sem a jövő évi deficitcélt az Európai Bíróság döntése. Magyarország tartja a Széll Kálmán Tervben szereplő, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumban vállalt 2011-es 3 százalék alatti, és a 2012-es 2,5 százalékos államháztartási hiánycélt. A kormány, amennyiben a jövő évet illetően mégis szükséges lenne, mérlegelni fogja a költségvetési bevételek növelése érdekében többek között a Mol-részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét.

A szaktárca szerint a korábbi kormányokat terheli a felelősség. Amint a közlemény fogalmaz "Magyarország 2004-es Európai Unióhoz történő csatlakozása és 2010 júniusa között a hivatalban lévő kormányok nem tudták rendezni az áfa-visszatérítési szabályok uniós normákkal való összhangba állítását. Az Orbán-kormány hivatalba lépésekor már "csak" az Európai Bizottság Európai Bírósághoz benyújtott keresetét kapta meg."

Az NGM kiemeli: az Európai Bizottság 2007 márciusában indította meg Magyarországgal szemben a jogsértési eljárást, ennek ellenére az évek során nem történt érdemi előrelépés. A Bajnai-kormány először és egyben utoljára 2009 októberében közölte álláspontját, az ügyet azonban nem rendezte, a költségvetést és a vállalkozásokat érintő kérdést a jelenlegi kormányra hárította. Ezt követően döntött az Európai Bizottság a bírósági kereset benyújtása mellett, amelyet az éppen hivatalba lépő magyar kormány számára 2010. június 7-én kézbesítettek.