A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Az adó jellegű változások szummája ugyanakkor mindössze 150 milliárd forint. Jóllehet az emelések és adókreálmányok révén 480, kerekítve 500 milliárd forint jön össze, ám ezt mindössze két tétel jelentős mértékben vissza is veszi: a munkahelyvédelmi akcióterv 240, a hímestojásként óvott szja-ból kikerülő szuperbruttó 110 milliárddal. Vagyis sajnos a horrorisztikus mértékű egyenlegjavítás, amelynek érdekében a komplett pénzügyi szektort sikerült a kormánynak magára haragítania, s emellett legalábbis meghökkentette az engeriaszolgáltatókat, nagy vizet nem kavar.

A szuperbruttó miatt az idén még a 2,224 millió forint feletti rész után az 1,27-szeres adóalapra kellett számolni a jövedelemadót, ami valamivel több mint húszszázalékos szja-t jelent. Ezt a pluszt ugyanakkor némiképp kompenzálja, hogy jövőre megszűnik az egyéni járulékplafon, ami 7,942 millió forint fölött lép be. Vagyis a 2,224 millió és 7,942 millió forint között egyértelműen jól járnak a magánszemélyek, a plafon fölött azonban rosszabbul, mert a tízszázalékos járulékot csak részben tudja kompenzálni a csökkenő szja.

Szintén ráfordításként kell kezelni a munkahelyvédelmi akciótervet, ami összességében a kormány számításai szerint 240 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést. A kisvállalkozói és a tételes adó, valamint a speciális munkavállalók számára kialakított kedvezmény nagyon sokat visz el, több mint 400 milliárdot. Ezt valamelyest persze kompenzálja a fizetendő kiva és tételes adó, némi szja és áfa. Az akcióterv részeként a gyereknevelésből visszatérők, az 55 év felettiek, a tartósan munkanélkülkiek, a pályakezdők és a képzetlenek után kaphat a munkaadó akár teljes szociális hozzájárulási adókedvezményt.

Az adóemelések, új adók java egy-egy speciális szektort terhel, ez alól talán csak az iparűzési adó a kivétel. Itt a korábbi egységes sarc terve helyett differenciált lesz a tulajdonképpeni emelés. Az adó alapját ugyanis a bevételtől függően tudják majd csökkenteni a cégek: 500 millió forint árbevételig teljes egészében érvényesíthetők a költségek, 500 millió és kétmilliárd forint között 85, két- és 80 milliárd között 75, míg 80 milliárd forint felett 70 százalékban. Ez a nagy áruforgalmat bonyolító cégeket üti meg nagyon, hiszen az ő eredményük az árrés szerint alakul, amelyet komolyan megcsapol ez a módosítás.

A legnagyobb tételt a szektorspecifikus adók teszik ki jövőre: a pénzügyi tranzakciós illeték összesen 190, a bankadó 72, a biztosítási adó 30, a közműadó szintén 30 milliárdot hoz. Még nem tudni, mennyit remél az állam az energiaszolgáltatók jövedelemadójának égbe emeléséből (31 százalékra nő az adó), az idén 40 milliárd várható, kérdés, duplázódik-e 2013-ban.

Érdekes és nemzetgazdasági szempontból teljességgel érzékelhetetlen bevételt hoz a pornóadó néven elhíresült kultúraadó kiterjesztése. Az ilyen tartalmú filmek és egyéb kiadványok mellett azoknak a kábeltévé-társaságoknak is meg kell fizetniük az adót, amelyek csomagajánlatai között szerepel ilyen tematikájú adó is. Ebben nagyjából az összes szolgáltató benne van.

 

Adóváltozások 2013-ban
(milliárd forint)
Szuperbruttó-110
Cafeteria*10
Járulékplafon51
Munkahelyvédelmi akcióterv (kedvezmény)-130
Kisadózás ráfordítás és pluszbevétel-110
Iparűzési adó**35
Pénzügyi tranzakciós illeték190
Bankadó (pluszbevétel 2013)72
Közműadó30
Energiaszolgáltatók jövedelemadója*50
Biztosítási adó30
Játékadó10
Összesen128
*nem ismert a kormány prognózisa, Napi Gazdaság-becslés
**azóta változott a szabály, ez befolyásolhatja a bevételt
Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés