Jelentős változás jön a bankolásban - Erre figyel a NAV

Január 1-jétől indul a globális, automatikus adóügyi információcsere második szakasza, melynek keretében a bankok elkezdik gyűjteni az ügyfeleik adatait, hogy azokat majd 2017-től továbbíthassák a nemzeti adóhivatalok felé. Megkérdeztük az adóhivatalt, mi várható ennek nyomán.
Szabó Zsuzsanna, 2015. december 17. csütörtök, 07:22

Az úgynevezett automatikus adatcsere-egyezmény második szakasza 2016. január 1-jétől indul. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb külföldön lévő magán és céges számláról is tudomást fog szerezni az adóhivatal 2017. január elsejétől. Az adatokat viszont a pénzintézetek már a jövő év elejétől gyűjtik, miután a bankoknak és biztosítótársaságoknak kötelező jelleggel le kell jelenteniük a magánszemély illetékes adóhivatalának, ha van bankszámlája vagy visszavásárlási értékkel bíró biztosítása - ez az információszolgáltatás nemcsak a számla létére, hanem az azon található összegre is kiterjed. Előző cikkünkben a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje segítségével szedtük össze, mire érdemes figyelnie, ha külföldi bankszámlája van, az alábbiakban pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) útmutatását olvashatják.

Az adóhivatal kérdéseinkre adott válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az  OECD CRS és a vonatkozó uniós irányelv alapján az automatikus információcsere keretében végzett adatszolgáltatási kötelezettség:

  • magánszemélyek esetében értékhatárra tekintet nélkül történik mind a meglévő, mind az új számlák vonatkozásában;
  • a szervezetek (cégek) tulajdonában lévő számlák esetében pedig a már meglévő számlák esetében az értékhatár 250 ezer dollár, új számlák esetében az információ továbbítása automatikusan, értékhatárra tekintet nélkül történik.

A cégek tulajdonában lévő, már meglévő számlák közül előfordul, hogy nem kötelező az ellenőrzés, azonosítás vagy adatszolgáltatás. Ez azon céges, már meglévő számlákat érinti, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg a 250 ezer dollárnak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget. Ezeket a számlákat viszont addig nem szükséges az ellenőrzés, azonosítás vagy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, amíg a számla összesített egyenlege vagy értéke valamely következő naptári év utolsó napján meg nem haladja az említett 250 ezer dolláros összeget. A pénzintézet természetesen dönthet másként - hívja fel a figyelmet a NAV -, azaz akár minden céges tulajdonban lévő, már meglévő számlát, vagy ezeknek csak egy jól körülhatárolt csoportját is bevonhatja az adatszolgáltatási kötelezettség alá.

A szervezetek tulajdonában lévő számlák ezen túl még abban az esetben esnek az ellenőrizendő számlák csoportjába, ha már meglévő számláról van szó, összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én meghaladja a 250 ezer dollárnak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget.

Azaz, a fentiek alapján a cégek tulajdonában lévő, meglévő számlák esetében az értékhatár 250 ezer dollár, új számlák esetében az információ továbbítása automatikusan, értékhatárra tekintet nélkül történik - emeli ki az adóhivatal.

A NAV ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az irányelv az adatszolgáltatási kötelezettség alól több számlatípust is kivesz, például: bizonyos nyugdíjszámlákat, életbiztosítási szerződéseket, kizárólag hagyatékhoz kapcsolódó számlákat stb.

Mi várható az adóhivataltól?

Arra a kérdésünkre, hogy mi várható az adóhivataltól azok ügyében, akikről a mostani adatcsere keretében korábban be nem vallott számláról kap adatot külföldi pénzintézettől, illetve, hogy aki még nem tett lépéseket a külföldi számlája ügyében, annak mit kellene tennie ahhoz, hogy elkerülje az adóhivatali intézkedéseket, a NAV közölte: "a minden év februárjában kiadott Ellenőrzési Irányok is tartalmazzák, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) következetesen fellép mindazokkal szemben, akik nem teljesítették adókötelezettségüket és törekszik azok visszatartására, akik hajlamosak hasonló kockázatvállalásra. Az eltitkolt vagy be nem fizetett adó utólagos megállapítása, pótlólagos beszedése nélkülözhetetlen az egyenlő közteherviselés megvalósulása, a hazai és az európai uniós gazdasági-, pénzügyi érdekek érvényesítése szempontjából."

Továbbá hozzátették: az adóhivatal tevékenysége során törekszik az adóztatás frekventált területein folyamatosan és nagy erőkkel jelen lenni. A NAV a célok és feladatok teljesítése, a vizsgálati tervek összeállítása érdekében az adózás rendjéről szóló törvény által előírtan, célzott kiválasztási rendszereket működtet. A NAV jellemzően a következő adatok feldolgozásával és egybevetésével választja ki ellenőrzésre az adózókat:

  • az adózó által benyújtott bevallások;
  • az adatszolgáltatások;
  • az adózó befizetései, a részére kiutalásokat tartalmazó nyilvántartásai;
  • az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai;
  • vagy más hatóságoktól, más adózóktól szerzett adatok.

Az egyes ellenőrzések elrendelését a NAV-nál kialakult gyakorlat alapján kockázatkezelési folyamat előzi meg annak érdekében, hogy a revizori kapacitás leginkább azon adózók irányába forduljon, akik ki akarnak bújni kötelezettségeik teljesítése alól, vagy éppen jogtalan haszonszerzés céljából szándékosan kárt okoznak a költségvetésnek, és így a társadalomnak - emelte ki az adóhivatal a válaszában.

Mindezek alapján tehát, amennyiben egy külföldi bank/biztosító által egy magyar adózóról korábban az adózó által nem bevallott adat érkezik a hivatalhoz egy külföldi adóhatóságtól, azt a NAV különböző informatikai rendszereibe betölti és az ellenőrzés elrendelésére valamennyi rendelkezésre álló adat és kockázati információ kiértékelését követően kerül sor, indokolt esetben - hangsúlyozta az adóhivatal.

Arra azonban a korábbi cikkünkben a Szecskay Ügyvédi Iroda szakértője is rámutatott, hogy önmagában a külföldi bankszámla megléte még nem jelenti, hogy a számlatulajdonos adót csalt, teljesen szabályszerűen adózott jövedelem is lehet a külföldi bankszámlán. A NAV a kérdéseinkre adott válaszából viszont úgy tűnik, hogy az adóhivatal abból indul ki, hogy egy külföldi bankszámla potenciális kockázat, ezért kiemelt figyelmet érdemel. Fontos továbbá hozzátenni, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett pénzintézet csak akkor fog jelenteni, ha a számla 2016. január 1. napján még fennáll.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

pozitiv21, 2015.12.17 12:56

NAV osztályvezetői árusíthatnak gyári terméket számlanélkűl munkahelyükön, vagy ez nem korrupció?
Több 100 ezer kereskedelmi boltban miért csak gyűjtő blokkot adnak, hogyan ellenőrizze a vásárló mit mennyiért vásárolt?
Közműszolgáltató cégek az illegális fogyasztó bejelentéseiket miért nem vizsgálják ki?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2015.12.17 09:50

három probléma van:

1. aki el akarja rejteni a pénzt, az nem saját névre, hanem egy külföldi cég nevére nyit számlát, így az azon található pénz nem az ő pénze,külföldi céget pedig nem ellenőriozhet a helyi hatóság .
sok ország pl abszolút nem is ad ki semmilyen céginfot ,mert nincs is , ilyenek pl.a seychelles, dubai,stb.

2. sok ország nem írta alá ezt az egyezményt, így ezek előnyhöz jutnak, rengeteg eltitkolandó pénz fog hozzájuk áramlani.
vesztes lesz tehát minden nyugat európai pénzügyi központ, luxemburg, svájc, ausztria, ugyanakkor nyertes lesz szingapur, dubai, hong kong, vagy éppen szerbia.
utóbbi országoknak eszük ágában sincs rontami az üzletüket a külföld érdekében.

3. könnyedén kikerülhető lakcímváltoztatással, ugyanis a bank abba az országba küldi az infot, amelyet lakhelyként megad a számlatulajdonos.
ha tehát pl svájc ,írország vagy akár málta az illető lakóhelye papíron, akkor a bankinfo odamegy, ott meg nem vizsgálják.

úgyhogy aki simlis, az ellen nem sokat ér .
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html