Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Számos alkalommal ellenőrizte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2013-2014-ben a cégek és vállalkozók készpénzzel történő fizetésének korlátozására vonatkozó jogszabályokat. (Az egyszerű, azaz vállalkozási tevékenységet nem végző természetes személyekre ezek a korlátozások nem vonatkoznak.) A revíziók több mint félezer esetben tártak fel hiányosságot, szabálytalanságot, az ellenőrök összesen több mint 1,05 milliárd forint mulasztási bírság kiszabására tettek javaslatot - olvasható az Adóvilág májusi számában. Ez esetenként átlagosan mintegy kétmillió forintos büntetést jelent. Az írásból kiderül, hogy sok esetben a jogszabály ismeretének hiánya, illetve figyelmetlenség vezetett a szabálysértéshez és a büntetéshez.

Hogyan lehet ekkora büntetést összehozni? Először is fontos tisztázni, hogy a készpénzfizetés kapcsán kétféle korlátozás is hatályban van, amelyek akár egyszerre is megszeghetők és ilyen esetben a büntetés is dupla lehet.

Ezeket a szabályokat kell betartani

Az egyik ilyen korlátozás a bejelentési kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével - be kell jelentenie a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást. (A kapcsolt vállalkozások között létrejött ügyleteknél feleekkora, egymillió forint a bejelentési limit.)

A másik, 2013-tól hatályos korlátozás azt mondja ki, hogy a belföldi jogi személy és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély - ideértve az egyéni vállalkozót is - adóköteles tevékenysége keretében más, szintén belföldi jogi személy és áfaalany adózóval kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés - áfa felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt - ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.

A bejelentési kötelezettséghez hasonlóan ez a korlátozásra vonatkozó szabály is termékértékesítéshez, illetve szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik. Jelentős különbség ugyanakkor, hogy utóbbi hatálya csak azon ügyletekre terjed ki, amelyek esetében mind a vevő, mind az eladó belföldön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, továbbá amelyek során a vevő a készpénzszolgáltatást vállalkozási tevékenysége keretében teljesíti. Ez a szabályozás tehát nem vonatkozik például azon ügyletekre, amelyek valamely szereplője természetes személy, vagy külföldi adóalany.

Direkt szétdarabolni nem ér

Ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy csak azért bontottak egy szerződést több kisebbre, hogy a másfél milliós szabályt jogellenesen kijátsszák, akkor a NAV ezeket az összegeket összevontan fogja figyelembe venni a szankcionáláskor. (Erre egy példa a keretes írásban olvasható.) Ez az összevonás - hangsúlyozza a cikk - kizárólag a szabályozás szándékos elkerülésére irányuló nem rendeltetésszerű joggyakorlás teljes körű bizonyítottsága esetén alkalmazható.

Ennek büntetés lett a vége

A társaság olyan megállapodást kötött B társasággal, miszerint B a tulajdonát képező eszközöket az aláírás napjától kezdődően használatra átadja A részére, majd ezeket az eszközöket A fél éven belül megvásárolja. Az összesen bruttó 5,5 millió forintot meghaladó értékű eszközértékesítésről egy hónapon belül 5 darab, egyenként 1,5 millió forint alatti összegű számla készült, amelyekről a felek 5 darab külön adásvételi szerződést kötöttek.Az ellenőrzés jogerős megállapítása szerint a különálló szerződéseket a valóságban egyazon szerződésnek kell tekinteni, mivel a szerződő felek az adásvételre irányuló akaratukat korábbi megállapodásukban kinyilvánították, ezáltal az egy hónapon belül egyazon szerződéshez kapcsolódó készpénzszolgáltatás meghaladta a törvényben szabályozott értékhatárt.

Fontos ugyanakkor, hogy a keretszerződéshez kapcsolódó ügyletek megítélése során a keretszerződés önmagában nem lehet jogalapja az ügyletek összeszámításának és ezáltal az értékhatár átlépése miatti szankcionálásnak.

Dupla büntetés is összejöhet, sőt

A büntetés - ahogyan azt ellenőrzési adatokból is láthattuk - meglehetősen kemény. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve késedelmes, hibás, valótlan adattartalommal történő vagy hiányos teljesítése esetén a vevő 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az 1,5 millió forintos értékhatárral összefüggő korlátozás megsértése kapcsán a másfél milliós limit feletti rész után 20 százalék mértékű mulasztási bírság szabható ki a vevő és az eladó vonatkozásában egyaránt.

Fontos, hogy e szankciók együttes alkalmazása is lehetséges, azaz a büntetések összeadódhatnak, ha a belföldön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók közötti egy-egy ügylet értéke kapcsolt vállalkozások esetén meghaladja az 1,5 millió, egyéb esetben a 2 millió forintot és a vevő bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.