Idén január 1-jétől kibővült a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség keletkezés jogcímeinek köre. Az év első napjától az "első belföldi forgalomba hozatal" és a "saját célú felhasználás" mellett a "készletre vétel" is keletkeztethet termékdíj-kötelezettséget - adta hírül a Mazars könyvvizsgáló és tanácsadó cég.

Erre akkor kerül sor, ha az adófizetésre kötelezett a készletre vétel időpontját jelöli meg a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezése időpontjának, és ezt be is jelenti az adóhatóságnak a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül, vagy folyamatosan működés esetén - a tárgyévre vonatkozó választását - január 31-éig.

Egyrészt a módosításnak komoly következményei vannak azokra nézve, akik készletre vételkor fizetik meg a termékdíjat, és emellett átvállalási szerződésekkel rendelkeznek. Azzal ugyanis, hogy a készletre vétel önálló jogcímként került be a törvénybe, a készletre vételkor tényleges fizetési kötelezettség keletkezik, és azonnal esedékessé válik a termékdíj fizetés - mondta Csizmadia Heléna, a Mazars adóigazgatója.

Eddig ez a kitétel azért nem okozott gondot, mert a forgalomba hozatalig nem volt olyan törvényi jogcím, amely alapján fizetési kötelezettség keletkezett volna, forgalomba hozatalkor pedig ez a teher automatikusan átszállt az átvállalóra. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban a készletre vételkori megfizetés és a fizetés átvállalása együtt nem működik. Az ilyen konstrukciókat meg kell vizsgálni és úgy kell módosítani, hogy az a lehető legkedvezőbb legyen minden érintettnek.

Erre már csak kevés idő van, mert - ahogy a készletre vételkori fizetési kötelezettség választására - úgy az attól való eltérés bejelentésére is január 31-éig van lehetőség. "A határidő jogvesztő, így a döntés nem tűr halasztást - figyelmeztetett a szakértő.

Másrészt a törvényváltozás egy - széles körben elterjedt - hibás gyakorlatra is ráirányítja a figyelmet. Az érintett vállalkozások ugyanis nem mindig kezelték a szabályoknak megfelelően azt a speciális helyzetet, ha készletre vételkori fizetési kötelezettséget választó kötelezett külföldről termékdíjköteles terméket hozott be, de azt végül mégsem hozta forgalomba itthon vagy használta fel saját célra, hanem visszaszállította a külföldi partnernek, vagy - nagykereskedőként - változtatás nélkül továbbértékesítette külföldön.

Ezt az egyszerűség kedvéért sokan úgy kezelték, hogy készletre vételkor megfizették, kiszállításkor pedig visszaigényelték a termékdíjat. A visszaigénylés ilyen esetben azonban jogosulatlan volt, hiszen termékdíj fizetési kötelezettség sem keletkezett - tette hozzá Csizmadia. Valójában a termékdíj-kötelezettség az első belföldi forgalomba hozatalkor vagy a saját célú felhasználásakor állt volna be - visszamenőlegesen a készletre vétel időpontjára. Mivel azonban egyik sem történt meg, így fizetési kötelezettség sem keletkezett, azaz sem fizetni sem visszaigényelni nem kellett volna a termékdíjat.

A helytelen eljárás többlet adófizetési kötelezettséget ugyan nem jelent, de a jogosulatlan visszaigénylés miatt adóbírságot eredményezhet, ezért az eljárási szabályok megfelelő alkalmazására érdemes odafigyelni, és a múltbeli hibákat javasolt önellenőrzéssel korrigálni. A 2016-os szabályváltozásokkal ez a hibalehetőség megszűnik." - fűzte hozzá a szakértő.