Elhúzódhat a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) vitája a reklámadóról, ezért kormányzati források azzal számolnak, hogy a parlament ősznél előbb nem tudja módosítani a törvényt - írta a mai Népszabadság. Brüsszel továbbra is kifogásolja, hogy a reklámadót az árbevételre és nem a nyereségre akarja kivetni a kabinet. Hónapok óta nem tudnak megállapodni a változtatásról. Emiatt a kormány kénytelen volt kiemelni a reklámadót a 2016-os adócsomagból, amit a parlament nyári szünete előtt még el akar fogadtatni.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az árbevételre kivetett adót azzal indokolta, hogy a bizottság megtámadta azt az elképzelést, miszerint az egységes 5,3 százalékos reklámadót csak 100 millió forint hirdetési árbevétel felett kelljen fizetni. A miniszter szerint a reklámadóról külön törvényjavaslat készül, amit akkor nyújtanak be, ha "nem lesz utólag vitára okot adó része".

Mára egy sajátos, "exlex" állapot alakult ki a reklámadó kérdésében, ugyanis az Európai Bizottság még március 12-én felfüggesztette a magyar reklámadó korábbi progresszív (0-50 százalékig terjedő) kulcsait, a jelenleg hatályos törvény szerint van ugyan reklámadó, de nincs annak kulcsa. Az EB többek közt a RTL-re szabott 50 százalékos felső reklámadókulcson "akadt ki", s hogy nyomást gyakoroljon a kormányra, felfüggesztette a magyar adókulcsokat. Május elejére a kormány elkészítette új javaslatát: eszerint 100 millió forint alatti reklámbevétel alatt nem kell fizetni, efelett viszont egységesen 5,3 százalék lenne az adókulcs. Ám Brüsszel nyeregben érzi magát, se az adó alapjával, sem százmilliós adómentességgel nem ért egyet - ezért a kormány csúsztatja javaslatának benyújtását a parlamentnek.

Késik a javaslat

A tavalyi reklámbevételek után viszont május végéig kell(ene) a reklámadót bevallani és megfizetni az érintett cégeknek. Korábban az NGM elismerte lapunknak a brüsszeli tiltás hatályát azzal, hogy nem kell aggódni, mert május 31-ig az új szabályokat el fogja fogadni a parlament, vagyis az érintetteknek az új szabályok szerint kell adót fizetni. Ám a kormány javaslata nem került a parlament elé, és ha valami csoda folytán a jövő héten a parlament elfogadna egy módosítást, annak is minimum 30 nap a hatályba lépési ideje - mint minden adóváltoztatásnak. (A reklámadó bevallásával kapcsolatos kérdéseket a NAV-nak is feltette a Napi.hu, amint megkapjuk válaszaikat, közöljük - a szerk.)

Az exlex állapot ellenére vélhetően a cégek túlnyomó többsége nem húz ujjat az állammal, és a régi szabályok szerint a hó végéig benyújtják bevallásaikat és adót is fizetnek. Az idei költségvetésben az állam 6,6 milliárd forintos bevételt vár ebből az adóból, ám 2016-ban már akár 10,9 milliárd forint is befolyhat.

A kormány a múlt héten ugyan beterjesztette a 2016-os költségvetéssel párhuzamosan az adószabályokat, de a reklámadót kivették a javaslatból. Az adócsomagot ismertető sajtótájékoztatón Tállai András NGM-államtitkár úgy nyilatkozott, hogy az külön javaslatként kerül majd a parlament elé. A kormány tegnap benyújtotta a parlamentnek a 2016-os költségvetést megalapozó salátatörvényt is, amiben a reklámadót szintén nem tárgyalják, ám ebben helyett kapott a reklámközvetítő cégek megrendszabályozása.

Így szabályoznák az ügynökségeket

A jelenlegi piaci gyakorlat szerint a reklámközvetítő cégek a reklámot közzétevő - jellemzően a médiaszolgáltató - társaságok reklámbevételeinek 5-20 százalékát bónuszként kapják meg az év végén. A kormány januártól eltörölné a bónuszrendszert, mondván: az piactorzító hatása miatt káros.

A javaslat megtiltaná ezt a bónuszt, mert a kormány szerint a reklámközvetítők a nagyobb bónuszt nyújtó közzétevőket részesítik előnyben, azaz a potenciális hirdetési felületeket saját érdekeik alapján választják meg és nem feltétlenül a hirdetői elvárások szerint. A javaslat így kikapcsolná az ügynökségeket a reklámozó és a médiacégek közül, ám ha a reklámozó mégis igénybe venne ügynökségi szolgáltatásokat, akkor kötelező 15 százalékban határoznák meg a reklámközvetítő díját - amit viszont a reklámozó fizetne.