Nem egyszerű annak tájékozódnia, aki úgy dönt, hogy külföldön folytatja életét - még ha átmenetileg is, de hosszabb időt felölelően -, miután vannak olyan adminisztratív kötelezettségek, amelyeket tanácsos megtenni, mielőtt elhagyja az országot. Az egyik ilyen az állandó lakcímről való kijelentkezés lehet, mégpedig annak érdekében, hogy ne kelljen tb-járulékot fizetni a távollét ideje alatt. (Ameddig ugyanis valaki a tb szempontjából belföldinek minősül, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.) Ha ezeket a kötelező adminisztrációs lépéseket nem teszi meg valaki, akkor akár az a kellemetlen meglepetés is érheti, hogy egyszer csak az adóhatóságtól kap felszólítást az elmaradt járulék befizetésére, amelynek összege - az elmaradás függvényében persze - akár több százezer forintra is rúghat (Az erről írt korábbi cikkünket itt olvashatja.) Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke jelenleg havi 6390 vagy napi 213 forint.

Cikkünkben annak igyekeztünk utánajárni, hogy melyek azok az országok, amelyekbe távozva nem kell a magyarországi egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése miatt aggódni, vagyis nem kell attól tartani, hogy egy hivatali bejelentés elmaradása miatt egyszer csak kapunk egy adóhivatali felszólítást a be nem fizetett közteherről. A tájékozódás a témában meglehetősen nehézkesnek tűnik, a hivatali bürokráciával pedig - olvasói és szakértői tapasztalatok alapján - sokszor akkor is meg kell birkózni, ha ez a törvényi előírások alapján nem lenne kötelező.

A hivataloktól, szakértőktől illetve az olvasóinktól kapott, meglehetősen különböző válaszok alapján az a következtetés vonható le: mindenképpen tanácsos a specifikus esetekben az adott célország tekintetében alaposan tájékozódni. Érdemes továbbá azt is szem előtt tartani, hogy az érintett hivatalok közötti kommunikáció sem teljesen zökkenőmentes.

Hogyan kerüljük el a kellemetlen meglepetéseket?

Tájékozódni azért nem olyan egyszerű

Az adóhivatal és az OEP honlapján tájékozódni nem egyszerű, a két honlap meglehetősen nehezen átlátható és a keresés sem gördülékeny - olvasóink visszajelzései is erről tanúskodnak. Kézenfekvő megoldás volna a telefonos tájékozódás, ám az ilyen módon kapott válaszokat nagyon viszonylagosnak írták le - attól függ ugyanis, hogy milyen ügyintézővel beszéltek . Egyik olvasónk szerint az ország különböző pontjairól öt különböző NAV információs vonalat felhívva háromféle választ kapott.
Egy másik, 2008. óta az Egyesült Királyságban élő olvasónk pedig arról számolt be, hogy hiába kereste fel személyesen az illetékes adó- és tb-kirendeltséget, valamint az önkormányzatot és erősítették meg neki, hogy nincs bejelentési kötelezettsége, mégis minden évben egy tucat csekket kap az adóhivataltól, hogy teljesítse az elmaradt járulékfizetési kötelezettségét. Ezen a helyzeten még az sem segített, hogy már többször járt bent személyesen is az illetékes hivatalnál az angliai hivatalos papírjaival azt bizonyítva, hogy külföldi lakhelyén fizeti a tb-t.

Az, hogy egy külföldön életvitelszerűen élő magyar állampolgárnak vajon kell-e fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, illetve ahhoz, hogy ne kelljen fizetnie, netán ki kell-e jelentkeznie az állandó lakhelyéről - mint ahogy azt a korábbi cikkünkben is megírtuk -, attól is függ, hogy melyik országba távozik. Amennyiben ugyanis EGT (Európai Gazdasági Térség) tagállamban (az uniós országok, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc), vagy olyan országban válik biztosítottá, amely a Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá tartozik, akkor nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük akkor sem, ha belföldi állandó lakóhelyüket nem szüntetik meg - derül ki az OEP tájékoztató anyagaiból.

Ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adózónak nincs bejelentési kötelezettsége egyik hatósághoz sem, legalábbis ez derül ki az OEP honlapján található tájékoztatóból. Ha a fentebb említett EU-EGT-egyezményes országokban folytat valaki kereső tevékenységet és van magyarországi bejelentett állandó lakcíme, akkor az OEP felé bejelentési kötelezettséggel tartozik, de egészségügyi szolgáltatási járulékot csak akkor kell a NAV felé teljesíteni, ha megszűnik a kinti biztosítása.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék alóli fizetési kötelezettség alól azok is mentesülnek, akik például Szerbiában és Macedóniában dolgoznak. Ezekben az esetekben a OEP felé nincs bejelentési kötelezettség a tájékoztató anyag szerint.

Amennyiben viszont a FÁK tagállamaiban dolgozik - amelyekkel szintén van kétoldalú egyezménye Magyarországnak -, de hazánkban állandó lakóhellyel rendelkezik, akkor havonta 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre köteles, amely járulékfizetést a lakóhely szerint illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé történő bejelentéssel teljesíthet.

Kérdésünkre, hogy mit lehetne tenni az ellen, hogy elkerüljük azt a "kellemetlen meglepetést", hogy egyszer csak egy akár több százezres fizetési kötelezettség elmulasztásáról kapunk felszólítást, az adóhivatal azt válaszolta: az OEP internetes honlapján a társadalombiztosítás egészségbiztosítási ágazata keretében járó ellátásokról, ezeknek a jogosultsági feltételeiről mind a magyar állampolgárok, mind a külföldi természetes személyek megfelelő módon tájékozódhatnak.

Bejelentési kötelezettségek

  • A bejelentést a NAV felé a 12T1011 számú nyomtatványon kell megtenni, nem előzetesen, hanem a változás tényleges bekövetkezésétől számított 15 napon belül.
  • Az OEP felé ez egészségbiztosítási pénztár honlapjáról letölthető nyomtatványon kell megtenni a külföldi munkavégzés megkezdését követő 15 napon belül
  • Azt a tényt, hogy valaki Magyarországot külföldi letelepedés szándékával elhagyja, vagy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy a konzuli képviselőnél kell bejelenteni. A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét pedig az illetékes jegyzőnél kell bejelenteni.

A TAJ felfüggesztése is elég lehet

Egy magát megnevezni nem kívánó, lapunknak nyilatkozó adószakértő viszont úgy vélekedett, hogy az ő törvényértelmezése szerint úgy is elkerülhető az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése, ha az adózó huzamosabb külföldi tartózkodás idejére ideiglenesen érvénytelenítteti a TAJ-számát (ehhez egy, az OEP honlapján található dokumentumot kell kitölteni), az állandó lakcímet pedig tartózkodási helyre változtatja, vagyis visszaadja a lakcímkártyát. (Utóbbi fontosságára hívta fel a figyelmet az előző cikkünkben megszólaltatott adószakértő is.) Ezt a kötelező biztosítás fizetéséhez hasonlította: ha huzamosabb ideig külföldön tartózkodik valaki, akinek magyar rendszámú autója van, és nem akarja sem eladni/kölcsönadni, sem kgfb-t és gépjárműadót fizetni, a forgalomból történő kivonás a megoldás.

A TAJ-kártyát visszamenőlegesen is lehetséges érvényteleníttetni - tette hozzá -, ám ez esetben minden bizonnyal a be nem fizetett összegre még mulasztási bírság megfizetésével is kell számolnia az adózónak.