Tavaly január elseje óta a az Egészségbiztosítási Alapot gazdagító népegészségügyi termékadóval (chipsadó) sújtják az alkoholos italokat - a pálinka, a gyógynövényből készült és gyógyhatású termékek kivételével. Az adó mértéke az alkoholtartalom függvényében változik, a 35-45 fokos italokért például 700 forintot, az ennél is töményebbekért 900 forintot kell fizetni literenként.

Az eredmények egyelőre a kormányt igazolták, hiszen a KSH szerint tavaly csökkent az alkohol kiskereskedelmi forgalma, ráadásul nem csak reál-, de nominálértéken is. Alkoholtartalmú italokra 2014-ben 311,62, tavaly pedig 311,46 milliárd forintot költöttek Magyarországon. Eközben ráadásul a szeszes-italok 2,6 százalékkal drágultak, vagyis a forgalom még nagyobb mértékben eshetett vissza.

Tényleg kevesebb kommersz fogy?

Hogy az emberek pontosan mely alkoholtermékekről mondtak le, az a kiskeradatokból, az inflációs statisztikából, a NAV jövedéki számaiból és az adóbevételekből derülhet ki. Azonban a kép itt nem olyan egyértelmű, mint a dohánypiacnál, hiszen - a cigarettával és a vágott dohánnyal szemben - a különböző italok nem helyettesítő termékei egymásnak.

Tavaly a sör és a bor ára csak minimális mértékben emelkedett (0,2, illetve 0,3 százalékkal), a töményeké azonban 9,2 százalékkal, amely - főleg annak ismeretében hogy a kommersz italok árára mennyire érzékenyek a fogyasztók - valószínűsíti, hogy inkább ettől fordultak el az emberek.

Növekvő adóbevételek

Tavaly 3,6 milliárd forinttal, 91,1 milliárdra csökkent az alkoholból származó jövedéki adó. Eközben ugyanakkor a népegészségügyi termékadóból majdnem 9 milliárddal több, 28 milliárd forint folyt be. Bár nem derül ki, hogy a növekmény mennyiben köszönhető az alkoholnak és mennyiben a többi adóköteles terméknek, abból kiindulva, hogy korábban lényegében egy helyben toporogtak a bevételek, adódnak a következtetések.

Forrás: kormány.hu, Napi.hu-gyűjtés

A NAV adataiból egyértelműen kiderül, hogy a csökkenés mögött a 22 százaléknál magasabb alkoholtartalmú, alkoholtermékek felelősek. Ebbe nem csak a kommersz italok, hanem a minőségi szeszek is beletartoznak.

Tavaly e termékcsoportból hektoliterfokban 22,8 százalékkal kevesebb került a boltokba, ez ugyanakkor nagy részben a készletezés hatása, mivel a boltok a 2015 januári adóváltozások ismeretében már 2014 végén "betáraztak".

A hektoliterfok a szesztartalom meghatározására szolgáló mértékegység, amely az alkoholtermék abszolút alkoholtartalmát adja meg. 1 hektoliterfok megfelel 1 liter 100 térfogatszázalékos alkoholnak. Számítása: hektoliterfok = (liter x szeszfok) / 100

Ettől függetlenül a tömények még mindig a teljes alkohol jövedékiadó-bevétel mintegy 40 százalékát adták. Ennél csak a söré volt magasabb. Egyéb borból 15,9, pálinkából (nem házi bérfőzésből) 25,5, sörből 4,3, pezsgőből pedig 8,5 százalékkal került több szabadforgalomba. Visszaesés a szőlőbornál volt (-11,6 százalék).

Mivel a készletezés hatása torzító tényező a jövedéki adatoknál, pontosabb képet adnak majd az idei NAV-adatok. Vélhetően az lesz a döntő, hogy a reálbér-növekedés képes lesz-e visszafordítani az alkoholtermékek forgalmának tavalyi csökkenését vagy sem. Az azonban már most biztos, hogy tavaly csökkenő fogyasztás párosult összességében magasabb adóbevétellel, így 2015 sikeres év volt az alkohollal szembeni harcban. A házi főzetű italok forgalma ugyanakkor kevésbé ismert, így az még okozhat meglepetést.