Két forint lehet a kormány által tervezett, a mobilhívásokra fizetendő adó mértéke. Lapunk iparági forrásai szerint ez az összeg hívásonként, míg a Die Welt értesülései szerint percenként értendő. A német lap szerint akár az sms-forgalmat is megadóztatná a kabinet, az összes adóbevétel elérheti a 170 millió eurót, vagyis közel 50 milliárd forintot, az adót már júliusban bevezetnék, kivezetési határidő nélkül. A lap szerint az intézkedés leginkább a Deutsche Telekom magyar leányvállalatát, a Magyar Telekomot érintené - az árfolyam mindenesetre esett pénteken. Az előbbi adóverzió főleg a sok - főleg a költségtakarékossági okokból rövidre vett - hívást indítóknak fájhat igazán, míg az utóbbi a hosszasan csevegőknek. Napi 10 hívás mellett évi 7200 forint lenne a többletköltség, percalapú adóztatással ennek többszöröse, ami át is alakíthatja mobilozási szokásainkat.

Perc alapon még rosszabb

Egy találomra kiválasztott valódi mobiltelefon-számla (lakossági tarifacsomaggal) melynek összege 8350 forint, jelenleg 1775 forintnyi adót (áfa) tartalmaz. Ehhez percalapon 342 forint pluszadó jönne csak a beszélgetésekre (e hónapban 171 perc, évi 4104 forint), hívásonként pedig SMS nélkül 124 Ft (62 hívás), az sms-ek adója pedig (ha darabjára is 2 forint adó lenne) még 54 forint lenne. A magyar 141 ezres nettó átlagkeresetnek ez a mobilszámla jelenleg körülbelül a 6 százaléka (ez nagyjából megfelel annak az adatnak, hogy az átlag magyar évente jövedelme 6,7 százalékát fordítja hírközlési szolgáltatásokra), mindenféle különadó nélkül. Ha kétezer forintnyira nőne az adótartalom, ez a nettó jövedelem 1,4 százalékát jelentené.

Napi 5-10 hívással naponta 10-20 forint, hetente 70-140, havonta 300-600, évente 3600-7200 forint többlettel lehet számolni, ami azt jelenti, mintha még egy havi számla adódna a teljes költséghez havonta, és a napi 5-10 hívás egyáltalán nem a "nagyfelhasználók" szokásait tükrözi. A vállalati felhasználók lényegesen olcsóbban telefonálnak a lakossági tarifáknál, ám náluk nem napi 5-10 hívással, hanem ennek sokszorosával lehet számolni, és az adó nyilván minden felhasználót egyforma mértékben sújtana.

Kapcsolódó

A mobiltelefon-előfizetések száma a válság elmélyülése óta folyamatosan csökken Magyarországon, főleg a feltöltőkártyás előfizetések száma. Még mindig 116 SIM-kártya esik 100 lakosra, ám ezekből csak 110 forgalmaz rendszeresen. Internet-penetrációban az uniós átlagnál (72 százalék) jóval lejjebb van Magyarország (65 százalék), és nem is álmodhatunk arról, hogy a listavezető svédek (93 százalék), Hollandia 90 százalék, Finnország 89 százalék, Németország-Nagy-Britannia 83 és 84 százalék) közelébe kerüljünk, de még a szlovákok (79 százalék) és az észtek (78 százalék) is magasan vernek minket a statisztikák szerint.

Az infokommunikáció fejlettsége és kihasználtsága pedig általában utal az adott ország helyzetére a versenyképességi listákban is - a magyar adatnál a portugál, bolgár, görög, román adat rosszabb, a szélessávú penetráció arányában pedig szintén a lista alsó részében van Magyarország, még Málta is bőven megelőz minket.  Ha pedig kizárólag a mobilos forgalmat adóztatnák meg ilyen módon (ilyen pletyka is elterjedt már), akkor a mobilcégek a durva versenytorzítás miatt kiáltanának valószínűleg jogorvoslatért.