A készülő konvergenciaprogram számol újabb adó kivetésével - ez szűrhető le Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnökének szavaiból. Az egyszeri, avagy különadókat ki kell vezetni a rendszerből, ezek pótlására a legkézenfekvőbb az egyéb adók emelése. Kovács Árpád a Kossuth rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy mint a Költségvetési Tanács elnöke, megkapja a készülő konvergenciaprogram anyagait, de előzetes anyagokról nem mond véleményt. Általánosságban azonban beszélt arról, hogy a hiánycsökkentés érdekében szükség lesz kiadáscsökkentő intézkedésekre: konkrétumként említette a közlekedés átalakítását vagy az önkormányzati reform végigvitelét. A tranzakciós - népszerű nevén sárgacsekk - adóval kapcsolatos kérdésre kifejtette: mivel a költségvetés bevételi egyensúlya nem bontható meg - meg kell vizsgálni minden olyan javaslatot amely az adóterhelés szétterítésre alkalmas.

Az IMF-megállapodást a KT elnöke - annak bizalomerősítő volta miatt - tartja szükségesnek, mert miközben a magyar gazdaság alapjai nagyjából rendben vannak, finanszírozási oldalról rendkívül törékeny a helyzet. Kovács szerint a kormány a nyárra jut abba a helyzetbe, hogy lezárja a vitáit az unióval, ekkor kezdődhet meg a tárgyalás a Valutalappal.

Oszkó: nem kellene a tranzakciós adó

Rengeteg pénzébe kerül az országnak, hogy a kormány nem tud megállapodásra jutni az Európai Unióval folytatott vitában, és így nem állhat rendelkezésére a Nemzetközi Valutaalap (IMF) készenléti hitelkerete - mondta ugyanott Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter, a PortfoLion Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint pénzügyi tranzakciókra esetleg kivetendő adóra sem lenne szükség, ha a kormány nem ragaszkodna jelenlegi, a hiteleket megdrágító gazdaságpolitikájához. "Nem kellene semmit csinálni, nem kellene változtatni, nem kellene az adókhoz hozzányúlni, még a kiadásokhoz sem, csak egy sokkal inkább ésszerű gazdaságpolitikát folytatni, és ezzel százmilliárdokat lehetne megspórolni. Akkor, mondjuk, például a tranzakciós adóra sem lenne szükség" - mondta a volt tárcavezető. Oszkó Péter megjegyezte, a mostani kormány működésének kezdete óta folyamatosan növekednek az állam finanszírozásának költségei.

A szakember utalt rá, a tranzakciós adó ellen szól az is, hogy Magyarországon az adóelvonási szint jóval magasabb, mint más régióbeli országokban, ez pedig óriási versenyhátrányt okoz a hazai gazdaságnak. Minden kormány azzal kezdi, hogy megígéri, az adócsökkentés kabinetje lesz, majd inkább a kiadásokon farag, aztán belecsúszik az adóemelésekbe - mondta a volt pénzügyminiszter. A miniszter utalt a Portfolio.hu elemzésére, amelyben laptársunk 96 milliárd forintra becsülte azt a kamatterhet, amelyet az IMF hiánya okoz éves szinten. Igaz ez a teher az egy év alatt kibocsátott - különböző futamidejű papírok többletkamatát jelenti, ami több év alatt kell kifizetni - így az egyszeri költségnövelő hatás kisebb - ami a kormányt kevésbé ösztönzi a gyors megállapodásra. Ugyanakkor az áfa egy százalékpontos csökkentését tenné lehetővé, ha a kamatkiadások éven belül 96 milliárd forinttal mérséklődnének.

Az egyik, névtelenséget kérő elemző lapunknak azt mondta, a kormányt az is az adóemelések felé terelheti, hogy a kiadáscsökkentést az unió és az IMF kevésbé fogadja el - legalábbis rövidtávon. A Széll Kálmán tervből látható, hogy az ott tervezett kiadáscsökkentések vagy csak igen részlegesen teljesültek, ezért gyors megoldás érdekében maga az EU is a biztosan és jól tervezhető adók felé terelné a kormány.

Jó a tranzakciós adó, jöhetne a forrásadó az osztalékjövedelmekre

A tranzakciós adó bevezetést épp a jól tervezhetőség miatt tartja szakmailag elfogadhatónak Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország adópartnere. A magyar adórendszer mintegy 40-42 adót ismer jelenleg - ám a lényeges - száz milliárd forintos nagyságrendet közelítő - költségvetési bevételek 10-12 adóból folynak be. A néhány milliárdos bevételt hozó kis adókat kivezetné az adótanácsadó a rendszerből. A kieső bevételeket pedig a jól paraméterezett tranzakciós adóval és a országból kivitt jövedelmek forrásadójával pótolná. Ugyanakkor arra figyelni kell, hogy a nagy összegű - céges - átutalások költsége ne rúgjon több százezer avagy millió forintra - ugyanis a vállalti körben nem ritkát a milliárdos nagyságú tranzakciók.

Gerendy Zoltán szerint a régióban csak Magyarország nem adóztatja az országból kivitt osztalék-, kamat- és jogdíj-jövedelmeket, vagyis az magyar állam nagyvonalúan lemond ezen jövedelmek adóztatásáról. Egy ilyen forrásadónak több előnye származhat - hisz úgy növeli az állam bevételeit, hogy az nem a hazai cégeket terheli. A jövedelem tulajdonosoknak sem jelent többletterhet - hisz a kettős adóztatást kizáró egyezményeknek köszönhetően - a magyar forrásadók levonhatják a külföldön fizetendő osztalékadóból. Az 5 százalékos mérték nem lenne bántó, hisz idehaza az osztalék 16 százalékkal adózik, a jövedelemtulajdonosok viszont jelenleg adómentesen vihetik ki az országból. Gerendy ugyanakkor utalt arra is, hogy a bevételeket mérsékelheti, hogy az anya-leányvállaalt-utalásokra az unió előírásai szerint nem lehet forrásadót kivetni, az unió határain kívül azonban már nincs ilyen megkötés. További előnye a forrásadónak, hogy ez az adófajta előrelépés lenne az off-shore paradicsomokba menő jövedelmek adóztatásában, így ezen jövedelmek is részben adóznának.

Az egy kulcs is emelhető

Ha adóztatásról van szó, az emberi elme lehetőségei korlátlanok - kommentálta az adóterveket lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Hozzátette: nem feltétlenül kell új adót kitalálni, bevezetni, hiszen a hagyományos adónemek kulcsai bármikor emelhetők, sőt, az egy kulcs is lehet magasabb. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben megszüntettek ugyan 7 kisadót, de azóta 9-et be is vezettek. A társaságiadó-progressziót is csak 2015-ben vezetnék ki a tervek szerint, vagyis itt lehet tér az emelésre, szemben a világ legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsával. Vámosi-Nagy szerint az 1992-ben megszüntetett földadót addig nem volna célszerű visszahozni, amíg a termőföld valós értéke nem alakul ki. A helyi adók kereteit viszont emelhetik a döntéshozók, vagyis felmerülhet a telek- és ingatlanadó, sőt, a helyi iparűzési adó felsrófolása is.

Top-5 áfakulcs a világban
Áfa mértékeOrszág
27Magyarország
25Dánia, Norvégia, Svédország
24Románia
23Horvátország, Finnország, Görögország, Írország, Lengyelország, Portugália
22Lettország
Forrás: www.worldwide-tax.com


Ugyanakkor továbbra is a magyar adórendszer legnagyobb fogyatékossága, hogy a látható gazdaságot célozza, az intézkedések nem igazán fókuszálnak a fekete gazdaság kifehérítésére. E téren Vámosi-Nagy szerint történtek kisebb, jó irányba mutató lépések - ilyen az adóregisztrációs eljárás bevezetése, a külföldi rendszámok használata elleni fellépés, illetve az, hogy állami pénzekhez az adótartozással bírók nem juthatnak hozzá -, de szükség volna átfogó intézkedésekre. A pénzügyi nyomozók és az adóellenőrök munkájának összehangolása előbb-utóbb meghozza a várt eredményeket - vélte a szakember, aki a jövőben ellenőrzésekkor használható általános vagyonnyilatkozat-kötelezettséget is bevezetné. Visszahozná továbbá azt a 2009-ben, a válságra való hivatkozással a hatályba lépése után 9 nappal megszüntetett intézkedést is, amely a vállalkozások egymás közötti pénzmozgását kötelezően bankszámlára terelte. Aláhúzta: Olaszországban február 1-jétől az ezer euró feletti tranzakciók esetén már él ez a kötelezettség.