Borús tekintettel néztünk az idei évre, mondván céltalan hajósnak nem kedvez a szél - nyitotta előadását Bergmann Péter, a Bergmann Könyvelő Iroda és a Bergmann Könyvszakértő és Adótanácsadó Kft. tulajdonos-ügyvezetője, utalva arra, hogy máig nagyon sok, bürokráciát növelő szabályozás akadályozza az ügyintézést. Szerinte az egyszerűsítés mellett számos érv szól, mint például a költségcsökkentés, vagy magának az ügyintézési időnek a lerövidülése, de a lényeg az, hogy ezáltal nő a cégek versenyképessége is.

És hogy milyen adminisztráció-csökkentő feladatok állnak az állam előtt? Bergmann számtalan példát hozott fel, többek között azt, hogy egy cégnek hányfajta adóról kell bevallást készítenie. A legkisebb cég is legalább évi 30, a nagyobbak pedig akár 160 adóbevallást is benyújtanak évente - emelte ki a szakértő, aki szerint ezek a számok magukért beszélnek. Mint mondta ezen kívül érdemes lenne végiggondolni a jelenlegi adószabályokat és egyszerűbbé tenni azokat, mivel "az nem lehet jó szabály, amihez kötetnyi kitöltési útmutató kell". Példaként hozta, hogy a társasági adó bevallásához 80, a személyi-jövedelemadó bevallásához pedig 112 oldalas útmutatót mellékel az adóhatóság, de alig van olyan adónem, ahol 15 oldalnál rövidebb lenne ez.

Az ügyvezető szerint az is állandó probléma, hogy sokszor olyan adatot is bekérnek a hatóságok, amelyek már valamelyik állami szervezet birtokában van. Ennek kikerülése érdekében Bergmann létrehozna egy központi adatbázist, ahova mindenki feltölti a saját adatait, és az állami szervek ebből gyűjtenék a számukra fontos információkat. Ezen kívül állandó problémaforrásnak nevezte a papír alapú dokumentumokat is, illetve megemlítette azt is, hogy ezen kívül jelentős összegeket lehetne spórolni az e-számlázás egyszerűsítésével, külföldön eurószázmilliókat takarítottak ennek a bevezetésével.

Az NGM érti a kritikát

Az állam által már elvégzett egyszerűsítésekről beszélt Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium számviteli és szakképzési főosztályának vezetője. Mint mondta, a kormány fő célja az volt, hogy "ne irritálják a vállalkozásokat", egyszerűbb és kevesebb adatot kérjenek be tőlük, hogy felülvizsgálják az adók számát és szükség esetén csökkentsék azokat, hogy úgy teremtsenek összhangot az adózás és a számvitel között, hogy közben egyszerűsítik azokat.

A főosztályvezető elmondta, hogy az NGM érti a kritikát, tudja, hogy nem feltétlenül életszerűek a mai szabályok, így az a legfontosabb feladat, hogy megszüntessék a párhuzamosságokat, illetve növeljék az átláthatóságot. Ennek érdekében egyszerűsítették a számviteli szabályokat, például a bizonylatokat már nem tíz, hanem nyolc évig kell megtartani, de az igazi hatást attól várják, hogy mostantól nem feltétlenül kell e-aláírás ahhoz, ha elektronikus formában szeretnénk tárolni az iratokat. Ezen kívül egyszerűbbé tették az éves beszámolási lehetőségeket, új szabályokat hoztak a deviza-árfolyamok kezelésére, illetve változtattak a házpénztári szabályokon, amivel számításaik szerint milliárdos megtakarítást adtak a vállalkozóknak.

Az adózási oldalról kiemelte a hatóságokhoz köthető eljárási határidők rövidítését, illetve a két új adónemet, a kisadózó vállalkozások tételes adóját, és kisvállalati adót (kiva). Az előbbi adónemről elmondta, hogy a szolgáltatók, azaz például fodrászok, cipészek számára ez végre egy megfogható adó lesz, hiszen látja, hogy főállás esetén havi 50 ezer forintot (mellékállásnál havi 25 ezret) kell befizetnie, így pedig sokkal könnyebb lesz átlátnia a pénzügyeit. Pankucsi kiemelte, hogy nem a büntetésre helyezték a hangsúlyt, azonban ha valaki átlépi a hatmillió forintos éves árbevételt, akkor egy 40 százalékos adó lép életbe. Két esetben büntetnek azonnali kizárással: ha nem ad számlát az adott vállalkozás, illetve, ha eléri a 100 ezer forintot az adóhátralék.

A kivával kapcsolatban pedig azt emelte ki a főosztályvezető, hogy pénzforgalmat adóztat, nem pedig a klasszikus költség-ráfordítás-bevétel elemekből építkezik. Az NGM reményei szerint ez is egy megfogható dolog lesz a vállalkozók számára, hiszen azt kell nézni mennyi pénz ment ki a cégből, mennyi ment be, végül a nálunk maradt pénzből 16 százalékot adózunk. Pankucsi ezen kívül kiemelte azt is, hogy ha valaki nem veszi ki a nyereséget, hanem visszaforgatja a pénzt a cégébe, akkor kevesebb adót kell fizetnie. Az NGM szakértője szerint ezekkel a változásokkal azt szeretnék elérni, hogy a cégeknek több idejük maradjon az üzlettel foglalkozni, azzal, amihez a legjobban értenek.