Bár az NAV-nak eddig is megvolt a lehetősége a külföldi adatok bekérésére, de az adóhatóságok közötti információáramlás a viszonosság elve alapján működik, ami nem garantálja azt, hogy minden adóhatóság egyforma mennyiségű és minőségű adatot továbbítson - kommentálta a döntést Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere. Ennek megfelelően nagyok a különbségek: hazánk a kifelé menő információkat tekintve az élen jár, azonban nem kap - még a több mint 70 bilaterális egyezményének köszönhetően sem - elegendő információt a többi államtól - állítja Békés.

Az OECD újítása következtében azonban az automatikus adatszolgáltatás kiterjeszthető az adózók egy egész csoportjára is, anélkül, hogy egyenként megneveznénk őket - hívja fel a figyelmet a szakember. Bizonyos korlátozások azonban fennmaradnak: eddig sem lehetett hozzáférni olyan adatokhoz, amelyek egy állam belső jogszabályaival és közigazgatási gyakorlatával, valamint az üzleti, ipari, kereskedelmi titokkal és a közrenddel ütköztek. A szervezet módosítása most további korlátot is állít azzal, hogy kimondja: az információk adhatók át, ha azok az adófizető adóügyei tekintetében valószínűleg nem lényegesek. Ilyenkor az adóhatóságra hárul annak bizonyítása, hogy az információk előreláthatóan relevánsak-e saját adóellenőrzési tevékenysége lefolytatásához.

Nem fogjuk megtudni, milyen adatokat közöltek rólunk

Fontos tudnivaló, hogy a szabályozás néhány állam vonatkozásában az adózókra kifejezetten hátrányos lehet, ugyanis anélkül, hogy érintettek lennének saját adóhatóságuk szempontjából, egy külföldi információáramlásnak mégis az alanyaivá válhatnak. Továbbá, egyik adóhatóság sem köteles értesíteni adózóit arról, hogy róluk milyen adatokat szolgáltatott, illetve rájuk vonatkozóan érkezett-e más államból megkeresés - mutat rá a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

A NAV ezen kívül olyan információkhoz is hozzájuthat, ami akár külföldi bank vagy más pénzügyi intézmény birtokában van. A banktitok leküzdése elleni kiéleződött harcban az információcsere egy olyan adminisztratív eszköz az adóhatóságok kezében, amellyel hatékonyabban képesek a határokat átívelő adóügyek terén az együttműködésre, a belső adóellenőrzések lefolytatására és az adóelkerülés megakadályozására - jegyzi meg a szakember. Békési véleménye szerint az automatikus információcsere teljes körű és hatékony működésével az adóversenyben jelenleg előnyt élvező államok - és így adózóik is - nehéz helyzetbe kerülhetnek.

Van-e értelme?

Békés szerint ugyanakkor kétséges, hogyan működik majd a gyakorlatban az új szabályozás, mivel egyes adókedvezmények továbbra is túl általánosan rendelkeznek az információcseréről, ami bizonytalanságra adhat okot. Továbbá, az adóegyezmények csak az érintett - rendszerint két - szerződő államot kötelezik, és számos adóparadicsomi állammal nincs is kétoldalú egyezmény - hangsúlyozta a szakember, aki szerint a leghatékonyabbá az tenné az államok közötti információcserét, ha az adóparadicsomokban őrzött jövedelmekről is nyerne valamennyi adóhatóság információkat, de ez jelenleg is csak egy kiemelt adópolitikai célkitűzés víziója mind az EU, mind az OECD államai számára.