A kormány a 2010-es választások után ismerte fel, hogy a magyar történelmi és kulturális hagyományok része a szabad házi pálinkafőzés. 2010-ig csak adóraktári engedély kiváltása és 10 millió forintos jövedéki biztosíték megfizetése mellett lehetett pálinkát főzni, és az 1380 forintos literenkénti adót meg kellett fizetni, ám ezek a feltételek teljesíthetetlenek voltak az átlagos magánszemély számára - olvasható Tállai András nemzetgazdasági államtitkár írásbeli válaszában. A kérdező afelől érdeklődött, hogy milyen terheket ró most az érintettekre az elbukott "szabadságharc".

Az írásból az is kiderül, hogy a kormányt nem érte meglepetésként Brüsszel reakciója, a házi főzés adómentessé tételéről az "előre látható konfliktust felvállalva döntött és jelenleg is elkötelezett ezen intézmény megtartása mellett, így az az állítás, hogy a Kormány nem gondolkodott volna időben nem állja meg a helyét". Tállai szerint a kormány elismeri a közösségi jog azon részét is, amely kimondja, hogy a szeszes italok nem készülhetnek adózatlanul az unióban.

A kormány hibájából - vagyis az adózás visszaállítása miatt - egyetlen bérfőzde sem lehetetlenül el, így megmentésükre nem lesz szükség - érvel az NGM államtitkára. A bérfőzött pálinka adóterhelése a januártól megváltozott jövedéki adómérték mellett is sokkal kedvezőbb, mint a kereskedelmi forgalomban kapható más tömény szeszes italoké (50 százalékos alkoholtartalommal számolva a bérfőzött pálinka jövedéki terhe 835 Ft/liter, más tömény szeszeké 1670 Ft/liter), tehát a bérfőzés kedvezményezett szabályozási helyzete nem szűnt meg.

A házi főzők kártalanítására szintén nem lesz szükség, hiszen semmiféle kárt nem okozott nekik a kormány. A korábban megvásárolt desztillálóberendezések a bejelentéseket követően továbbra is legálisan birtokolhatóak, értéküket nem veszítik el. A házi főzés jövedéki adómértékének módosítása, amely januártól évi jelképes ezer forint. jelenleg nincs napirenden - állította Tállai András.

Ez a válasz azért is meglepő, mert épp az ezer forintos adómérték miatt tett kifogást a Brüsszel még februárban, sőt, kötelezettségszegési eljárást is indított, az erre adandó válasz az NGM szerint április 27-éig készül el - de az írás szerint a kormány nem számol további adóemeléssel. A PwC szakértője viszont nemrég úgy vélekedett, hogy Brüsszel akár jelentős összegű átalány- vagy kényszerítő bírság kiszabását is javasolhatja. Ha ezt alkalmazzák, akkor azzal rövid időn belül kikényszeríthetik a hazai jogszabályváltozást, hiszen amíg a tagállam nem teljesíti a kötelezettségét, addig minden nappal tovább nő a bírság összege.