Az elmúlt évben 8369 pénzmosás-gyanús ügyletet jelentettek be a NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodához a bankok biztosítók, ügyvédek és könyvelők - olvasható a most megjelent tavalyi éves jelentésben. A szám az elmúlt három év legalacsonyabb adata, csúcsév a 2013-as 12 ezret meghaladó esetszám volt. Az elmúlt évekhez hasonlósan bejelentések túlnyomó része a bankoktól, pontosabban a három legnagyobb banktól érkezett - bár az adatokat anonimizálták. Nem meglepő a bankok fokozott tevékenysége mert egyrészt erre kötelezi őket a pénzmosás elleni törvény, valamint saját jól felfogott érdekük a csalásgyanús tranzakciók kiszűrése - ezért folyamatosan ellenőrzik a gyanús, így tipizálható pénzügyi tranzakciókat.

Az elmúlt évekhez képest egy nem elhanyagolható részletben újult meg a pénzmosás elleni iroda éves jelentése, hogy első ízben foglalkozik terjedelmesebben az offshore társaságok működésével. Miközben a NAV szakemberei is belátják, hogy minden ami offshore tevékenység az vagy az adatok, a jövedelmek vagy épp a jövedelemtulajdonosok eltitkolására, vagyis a legális adózás elkerülésére szolgál szolgál - jobb esetben. Rosszabbik esetben az offshore tárasságok célja a jellemzően bűncselekményekből származó pénzek tisztára mosása - ez a NAV szakmai-hivatalos hozzáállása.

Ezzel szemben a hivatalos kormányzati politika sokszor csak szavakban támogatja az offshore jelenség elleni fellépést. Több kormánytag köthető közvetlenül offshore gyanús cégekhez, tevékenységekhez, de a jéghegy csúcsa az úgynevezett letelepedési kötvények ügye, ahol szinte kizárólag offshore területeken bejegyzett cégek folytatnak ügynöki tevékenységet a magyar állam nevében.

Rászállnak az offshore cégekre?

A jelentésben a NAV most első ízben kifejezetten hangsúlyozza kéri a pénzmosás elleni tevékenységben érdekelt bankoktól, hogy az ügyfél-átvilágítási vizsgálatok során fordítsanak kiemelt figyelmet a külföldi, de különösen az offshore területeken bejegyzett cégekre. Amennyiben az offshore területen bejegyzett cég tevékenysége nem az adott országban folyik, akkor egyértelmű cél az adózás elkerülése vagyis az adócsalás. A bejegyzés helyétől függetlenül a bankoknak érdemes vizsgálniuk, hogy van e gazdasági indokoltsága, hogy a külföldi cég magyarországi bankban nyit számlát.

A NAV pénzmosás elleni szervezete szerint két tipikus esetben használnak offshore cégek magyar bankot. Minden ilyen az "üzleti kapcsolat megszakítást" és persze jelentési kötelezettséget javasol a NAV a számlát kezelő bankoknak. Az első esetben amikor a magyar bankszámla csak átmenő számlaként funkcionál, a második esetben pedig magyar cégek magánszemélyek nyitnak offshore cégek magyarországi számláit. Az első helyzet a viszonylag egyszerűbb jellemzően külföldi pénzmosási ügyletek leplezésre használják a magyar számlát. A magyar bank számláján parkoltatják a pénzt majd jellemzően ugyanakkora összegekben ahogy jött továbbutalják más külföldi bankba.

A NAV szerint érdemes a bankok számára ellenőrizni, hogy számlát nyitó cég rendelkezik-e magyar adószámmal - vagy meg tudja-e a - jellemzően külföldi magánszemély - képviselő indokolni a magyar számla nyitásának a okát. Ha nem, akkor a NAV pénzmosás elleni irodájának álláspontja szerint a banknak az üzleti kapcsolatot meg kell szakítania a megbízóval. A NAV álláspontja szerint ezen esetekben a pénzmosást mint alapbűncselekmény jellemzően külföldön követik áll, magyar szál ez esetben a bűncselekmény leplezésre szolgál.

Amikor a magyarok trükköznek

A bonyolultabb és a NAV-ot érhető okokból fokozottabban izgató eset, amikor magyar magánszemélyek és cégek közvetlenül kerülnek kapcsolatban offshore területen működő cégekkel - hisz itt egyértelműen adócsalás gyanús ügyletekről van szó. A magyar adózókkal kapcsolatba kerülő offshore cégek számláit akár külföldi de van hogy magyar bankokban nyitják meg. Az offshore cég esetében döntő a tényleges tulajdonos azonosítása is, de a gazdasági tevékenység végzésnek a helye a perdöntő ezen ügyletek megítélésnek esetében - olvasható a NAV jelentésében.

A NAV a következőkről lehet felismerni a magyar tapasztalatok alapján az adócsalás jellegű offshore tevékenységet: Ha egy offshore cég magyarországi számláit egy magyar cég vezetői/képviselői közvetlenül intézik napi szinten. Ezen pénzügyi műveletekbe beletartozik a kölcsön, betét nyitása, nyújtása, törzstőke befizetés vagy akár a követelésvásárlás. Ez esetekben egyértelmű, hogy az offshore cég tevékenysége a magyar cég gazdasági ügyleteinek fedezésre, illetve adóelkerülésre szolgál. A offshore cég a gazdasági teljes tevékenységét a bejegyzési helytől független államban végzi.

Már önmagában az gyanús és jelenteni való, ha az offshore cég választott tisztségviselői között magyar cégek tisztségviselője lelhető fel - vagyis ezt az amatőr hibát nem szabad elkövetni az adóoptimalizálásra készülőknek. Az sem megoldás - illetve a másik oldalról alapos gyanúra okot adó - ha az offshore cég külföldi strómanja, névleges tulajdonosa  a tulajdonosi jogok gyakorlásra magyar magánszemélyeket bíz meg, akik életvitelszerűen Magyarországon tartózkodhatnak. (Ennek megállapításhoz adott esetben nem kell túl mély nyomozás a NAV arra hivatkozik, hogy konkrét ügyekben buktak meg cégek azon, hogy az offshore cég vezetője más cég igazgatójaként telenyilatkozta a magyar sajtót, vagy posztolt a weben.)

Gyanúra adó okot ha az offshore cég számlájához a névleges igazgatóknak nincs hozzáférése. További információt adhat a tényleges irányítást végző személyek magánbankszámlájának forgalma. Ez alapján a bank meg tudja állapítani, hogy az adott cégvezető mely országban tartózkodik, miközben a külföldön bejegyzett offshore cég ügyeit intézi. Amennyiben nem a bejegyzési országban - akkor máris tényként állja meg helyét, hogy a gazdasági tevékenység helyszíne és az adózás elkülönül - magyarán egyértelmű az adócsalás, pénzmosás gyanúja.

Könnyen megbukhatnak az offshore cégek bankszámláival az arra megbízottak, ha a megbízásokat magyar IP-címről nyújtják be. Ha meg papíralapon akkor személyesen ellenőrizhető a benyújtó személye, tartózkodási helye.