Több mint 35 ezer közérdekű bejelentés érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) 2012-ben. Ezek 55 százaléka névtelen bejelentés volt, derül ki a hatóság kimutatásából. A hatóság éves szinten hozzávetőleg 300-400 ezer vizsgálatot végez, ám ezeknek csak töredéke indul közérdekű bejelentésre.

A 35 ezer megkeresés java alapból értékelhetetlen, nem lehet vizsgálatot indítani a benne foglalt adatok alapján. Általánosságban kijelenthető, hogy a közérdekű bejelentésnek  konkrétumokat kell tartalmaznia, nem elég, ha csak annyi szerepel benne, a szomszéd szerintem adót csal. A beérkezett bejelentések közül 11 ezret adtak át vizsgálatra, ennyiben volt annyi információ, amelynek nyomán már el lehetett indulni. Ezek közül hétezer vizsgálat fejeződött be. A ténylegesen lefolytatott vizsgálatok több mint fele volt megalapozatlan, egyharmada megalapozott, tíz százaléka pedig részben alapos, illetve meghiúsult.

A bejelentés tárgya legtöbbször nem a szomszéd úszómedencéje. Sokkal jellemzőbbek a számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztásával − kiemelten az internetes kereskedelemmel − kapcsolatos bejelentések, de kiemelt helyet foglalnak el a bejelentés nélküli foglalkoztatásra, továbbá a feltűnő vagyongyarapodásra vonatkozó bejelentések. A vám- és pénzügyőri szakterületen a közérdekű bejelentések gerincét a jövedéki termékek előállításával, tárolásával, értékesítésével, forgalmazásával kapcsolatos jogsértések adják: tipikusan ilyen a zugfőzés.

A hatóság szerint a bejelentések jellemzően azért fogalmazódnak meg, mert az állampolgárok számára egyre inkább elvárás a jogkövető magatartás, az adófizetés. Ugyanakkor más reflexeket is érdemes ide sorolni, mint a bosszú egy válás során, az irigység vagy egy alapos összeveszés.