A tervek szerint a forgalmazóknak szállított energia esetén megawattóránként 0,45 lejt (egy euró 4,4 lej) kell majd a szállító cégnek fizetni, a forgalmazókat azonos mennyiség eladásakor 1,25 lejes adó sújtaná. A 100 ezernél alacsonyabb ügyfélszámmal rendelkező energiaforgalmazók adómentességet élveznének. Az érintett vállalatok mindegyike profitot termel, így el tudják majd viselni a plusz terheket - állítja a minisztérium. Az intézkedés olyan cégeket érint Romániában, mint a Transelectrica, a CEZ, az Enel, vagy az Eon.

A kormány számításai szerint az energiaszállítók különadójából idén 59,3 millió jövőre pedig már 68,1 millió euró folyik be az államkasszába. A Románia területén kitermelt földgáz értékesítéséből származó extra bevételeket ugyanakkor 60 százalékkal sújtja Bukarest, a teher mértéke legfeljebb a bevételek 30 százalékáig csökkenhet a kiadások, és a kitermeléshez szükséges befektetések függvényében. Az adóalapot a liberalizálás nyomán keletkező többletbevétel képezné, ebből levonnák az állam felé fizetendő járadékot és korrigálnák a fejlesztési beruházások költségeivel. A többletbevételt a saját termelésből származó földgáz árának és a hazai földgáz 2012-es piaci árának (1000 köbméterenként 495 lej) különbségeként számolják ki. Az új terhet a OMV Petromnak és a Romgaz Mediasnak találta ki a kormány, miután a két vállalat biztosítja az ország gázszükségletének közel 80 százalékát.

Az egyéb energiakitermelő és forgalmazó (fakitermelő, bányászati, kőolaj kitermelő) vállalatoknak az új kormányrendelet szerint bevételük 0,5 százalékéval kell a költségvetést támogatniuk 2014 végéig.

Az energetikai cégek extraprofitjának megadóztatását évek óta tervezi Bukarest, az időzítés - piaci szereplők szerint - sem véletlen. Az OMV Petrom és az Exxon Mobil tavaly év elején jelentette be, hogy a Fekete-tengerben hatalmas, 84 milliárd köbméterre becsült gázlelőhelyet fedezett fel, a kitermelhető gáz mennyisége évekre függetlenítené Romániát az orosz gázimporttól.

A világpiaci feltételek döntik majd el, hogy a Romániában kitermelt energiahordozókat hol értékesíti a vállalat − érkezett hideg zuhanyként az OMV válasza, ami tovább rontott a társaság és Bukarest közötti amúgy is feszült viszonyon.

A politikai elit körében végérvényesen kiverte a biztosítékot, amikor a Petrom tavaly 5,3 milliárd eurós forgalom mellett rekordszintű, 887 millió eurós nyereséget jelentett 2011-re. Bukarest a bányajáradékok azonnali emelését helyezte kilátásba, a 2004-es privatizációs szerződés azonban tíz évre garantálja, hogy a gáz-, illetve olajilletékek a jelenlegi 3,5, illetve 13,5 százalékos szinten maradnak.