A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Nem lesz olyan kör jövőre Magyarországon, amely jól járna az adóváltozásokkal − ami pozitív változás lesz, az semmit sem kompenzál a tehernövekedésekhez mérve. Mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások kaptak a nyakukba eleget ahhoz, hogy nagyon várják 2013-at.

A legnagyobb változás kétségtelenül az adójóváírás megszüntetése és a szuperbruttó részbeni kivezetése. Ez nagyjából 300 milliárd forint értékű szja-t mozgat meg, egyik oldalon ez tehernövekedést jelent − adójóváírás megszüntetése −, a másikon pedig tehercsökkentést − adóalap csökkenése. Mindkét rendszer felszámolásának lehetne örülni, hiszen azok valójában feleslegesen bonyolították az egyébként sem egyszerű szja-rendszert. Ugyanakkor kérdéses, hogy érdemes-e ezt egy füst alatt átvinni.

Alapesetben ugyanis az következett volna, hogy az alacsony jövedelműek befizetnek a büdzsébe, a magasabb jövedelműek pedig kapnak onnan. Ezt tompította a kormány azzal a javaslattal, hogy a szuperbruttó inkább mégis maradjon meg 300 ezer forint felett − ott, ahol már nem lehet adójóváírást érvényesíteni.

A felismerhetetlenségig átszabták a cafeteriát

A munkavállalókat külön sújtja az is, hogy emelkedni fog az egyéni járulékfizetési kötelezettség − egy százalékponttal nő az egészségbiztosítási járulék. Szintén az ő helyzetüket rontja, hogy a felismerhetetlenségig átszabta a jogszabály a béren kívüli juttatások rendszerét. A bejáratott elemeket nem érdemes adni jövőre, mert nő az adóterhük − egy-két marginális kivétel van csupán −, ami pedig kedvezményes marad, az még nem elég elterjedt. Ráadásul itt is emelkedik az adóteher, tíz százalék ehót kell ugyanis pluszban fizetni.

Hosszabb távon érezteti majd hatását, hogy a tb-járulékot szociális hozzájárulási adónak hívják 2012-től. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a nyugdíjcélra fizetett adó nem lesz közvetlen kapcsolatban a járadékkal. Vagyis nem a kalkuláció alapján járó nyugdíj határozza majd meg az ilyen célú költségvetési kiadásokat, hanem a kiadásra szánt összeg a kifizethető nyugdíj mértékét.

Az adójóváírás kivezetése azonban nemcsak a munkavállalókat érinti, hiszen azt durva minimálbér-emeléssel − 78-ról 93 ezer forintra − kompenzálná a kormány, amit a munkaadóknak kell kigazdálkodniuk. Ezt részben kompenzálná az állam, egyelőre ennek menetét nem lehet tudni, mivel a kormány és a munkaadók kérődznek a szabályozás kialakításán − a rendelet várhatóan a napokban jelenik meg.

Jön a rehabilitációs járulék

A munkaadók jövőre több rehabilitációs járulékot kénytelenek majd fizetni − több mint egymillió forint lesz a terhe −, ám legalább nem húsz, csak 25 fő után lép be ez a fizetnivaló. Ez persze egy kisebb vállalkozáson sokat nem segít, a nagyobb létszám után fizetendő nagyobb hozzájárulás ugyanis a nagy foglalkoztatóknál egyenlítődik ki. Ötven főnél nem.

A vállalkozások érezhetik annak hatását is, hogy a társasági adóról szóló törvényben jelentősen szigorodik a veszteség elhatárolásának lehetősége. Jövőre csak az adóalap feléig lehet ezt igénybe venni, vagyis a veszteség a korábbihoz képest több év alatt érvényesíthető. Ezt a kormány azzal indokolja, hogy elejét lehet venni a szigorítással a cégeladásokra épülő csalásoknak. Ez így is van, ám az is igaz, hogy az elmúlt évek alatt olyan mértékű elhatárolt veszteség halmozódott fel a vállalkozásoknál, hogy az lenullázhatná a társasági adó bevételeit − de legalábbis tervezhetetlenné tenné a bevételek alakulását.