Némi növekedést mutatnak a társasági adóbevételek az első hét hónapban: időarányosan 15 milliárd forint plusz látszik az előző év első hét hónapjával összehasonlítva, ám ez a kép roppant csalóka. Leginkább annak köszönhető, hogy tavaly óriásit hasaltak a cégek, s a bázisadat nagyjából a hét évvel ezelőttinek felel meg. A három éve tartó csökkenés után nem nagy fegyvertény a béka feneke alá belőtt várakozások teljesítése. Egész évre 288 milliárd forint bevétellel számolt a kormány, s ez kellően alacsonynak bizonyult ahhoz, hogy ne tudják alulmúlni a cégek.

Összehasonlításképpen: tavaly jelentős buktát mutatott a büdzsé azzal, hogy mindössze 324 milliárd forint folyt be a tervezett 610 milliárd forint helyett. A terv önmagában még nem volt a valóságtól teljesen elrugaszkodott − leszámítva, hogy a tervezés kihagyta a válság reálgazdaságra gyakorolt hatását −, hiszen 2009-ben a különadóval együtt 540, 2008-ban pedig 690 milliárd forint adót fizettek be a vállalkozások. Összességében az idén eddig befolyt 132 milliárd forint arra lehet elég, hogy megfeleljen a tervnek, arra azonban vélhetően kevés, hogy a múlt év legyen a mélypont.

Fordulat az evában, erőtlen az áfa

Nem ad okot bizakodásra az eva adata sem. Eddig az egyszerűsített vállalkozási adó alá tartozó cégek rendre növelni tudták bevételeiket, s folyamatosan egyre magasabb befizetéseket produkáltak. Ennek most vége: az evások először csökkenésbe váltottak, a tavalyi első hét hónap 87 milliárdja után 82 milliárd forintot fizettek csak be. Az első negyedév előlegénél még csak egymilliárd forint volt a mínusz a tavalyi adathoz képest, a másodiknál azonban már 40 helyett csak 36 milliárd forintot fizettek be a cégek − azt a következő két negyedév mutatja meg, hogy ez csak pillanatnyi megtorpanás volt-e, vagy az evások is elérkeztek a maguk mélyrepüléséhez.

Tovább esnek az illetékbevételek

Jelentős csökkenés figyelhető meg az illetékbevételekben: az első hét hónapban 46,6 milliárd forint folyt be, tavaly pedig ugyanebben az időszakban 55,6 milliárd. Míg jelentős növekedés figyelhető meg az öröklési illetékek bevételeinél − 2,5 helyett hárommilliárd forintot tett ki −, nagymértékű a csökkenés az ajándékozási illeték bevételeinél − 1,4 milliárd forint helyett csak 800 millió folyt be. A visszaesést azonban nem ez hozta, hanem az ingatlanátruházási illetékek megcsappanása, ez a bevétel csak 30,4 milliárd forintot tett ki a tavalyi héthavi 38,7 milliárd után. A minisztérium a csökkenést az illetékmértékek mérséklődésével magyarázza, ám a bevételek arányosan sem felelnek meg a várakozásoknak. Tavaly hét hónap alatt a tervezett bevétel 62 százaléka folyt be, az idén pedig csak 53 százaléka.

Különösen erőtlen volt az áfabevételek alakulása. A július általában erősebb hónap szokott lenni − mivel negyedéves bevallási határidő −, 300 milliárd forint közeli értékkel, most azonban alig folyt be 250 milliárd forint. A nemzetgazdasági tárca indoklása szerint ennek az az oka, hogy jelentősebb volument tett ki a visszautalások értéke − több mint százmilliárd forintot −, ám azt is hozzá kell tenni, hogy a januári és az első negyedévet követő havi adat is sokkal erőtlenebb volt, mint az előző évi. Arányaiban kisebb a bevétel, mint ami az előirányzat tartásához kell.

Hozott a konyhára a különadó

Jelentősebb bevételnövekedés a jövedéki adóban és a regisztrációs adóban volt megfigyelhető. Előbbi részben akár a magas üzemanyagárakkal is magyarázható, utóbbinál pedig a nagyon alacsony bázis lehet a növekedés oka. Jövedéki adóból az első hét hónapban 468 milliárd forint folyt be a tavalyi hasonló időszak 432 milliárdjához képest, regisztrációs adóból pedig 17 milliárd után húszmilliárd forint bevétel keletkezett. A legpontosabban a személyi jövedelemadóból származó bevételek alakulását tervezték meg. Mondhatnánk, sajnos, hiszen itt több mint 200 milliárd forint mínusz generálódott hét hónap alatt − egész évre a tervek szerint 400 milliárd forinttal lesz kisebb a bevétel az egy évvel korábbinál.

Az adóbefizetés számait a különadók mentik valamelyest. Ezek nélkül így alakulna a kép: a gazdálkodói befizetések hajszálra megegyeznek a tavalyi héthavi adatokkal, 360 milliárd forintot tesznek ki − csak az összehasonlítható számokat vettük alapul, az egyik évben létező, a másikban nem alkalmazott adókat kihagytuk. A fogyasztáshoz kapcsolt adóknál enyhe plusz látható, 1781 milliárd után az idén 1857 milliárd folyt be. A lakosság 1096 milliárd után 843 milliárdot fizetett be. Ez összesen 3060 milliárd forint a tavalyi 3237 milliárd után. A különadókból összesen 179 milliárd forint folyt be hét hónap alatt, ezzel jött össze annyi, mint tavaly az extra adók nélkül. Itt komoly számítási hiba nem lehet, hiszen a különadókat rögzített adóalap után kell fizetni, azt nem befolyásolja sem a válság, sem egyéb gazdasági hatás.