Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Könnyebb halasztást kérni, mint elengedést

Miközben évről-évre kevesebb fizetési kedvezmény kérelmet nyújtanak be az állami adóhatósághoz az adózók, egyre többen csúsznak meg a már engedélyezett részletfizetések pontos teljesítésével. Elöljáróban fontos tudni, hogy az adóhatóság nagyobb eséllyel ad zöld utat a halasztott, vagy részletfizetésnek, mint a tartozás teljes vagy részleges elengedésének. Az alábbiakban megmutatjuk, milyen indokokat tart elfogadhatónak a hivatal a magánszemélyek és milyeneket a vállalkozások esetében. Cikkünk második oldalára lapozva a magánszemélyek, harmadik oldalára lapozva pedig a vállalkozások találnak az alkudozáshoz nélkülözhetetlen információkat.

Az idén a tavalyi bő 200 ezres darabszám után 135-136 ezer fizetési kedvezmény - azaz fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére illetve elengedésére vonatkozó - kérelemre számít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). (A fizetési kedvezmények rendszeréről lásd az alábbi ábrát.)

Forrás: NAV

A NAV által lapunk rendelkezésére bocsátott adatok szerint augusztusig bezárólag az idén 115,4 ezer ilyen kérelem futott be - ez nem azonos a kérelmezők számával, hiszen egy adózó több kérelmet is benyújthat -, ezek 40 százaléka tisztán fizetésre (részletfizetésre vagy halasztott fizetésre vonatkozik), mintegy 10 százaléka kizárólag méltányosság engedélyezésére irányul. Ezen felül a kérelmek nagy része vegyes, vagyis tartalmaz fizetési könnyítési és/vagy mérséklési kérelmet is.
Az adózók összesen 116,9 milliárd forint tartozás átütemezését, továbbá 14,3 milliárd forint tartozás elengedését kérték. Nem meglepő módon az átütemezési kérelmekkel szemben engedékenyebb a hatóság, jogerősen bő 61 milliárd forint átütemezését és közel 3,2 milliárd forint tartozás engedélyezték, ami arányaiban rendre 52,2 és 22,2 százaléknak felel meg.

Többen csúsznak meg a fizetéssel

Ha egyszer az adóhatóság engedélyezte, hogy az adózó részletekben vagy halasztva fizessen, erősen ajánlott az újonnan kitűzött fizetési határidők betartása. Amennyiben ugyanis az adózó nem, vagy csak részben teljesíti a jogerősen engedélyezett fizetési könnyítést, vagy - társaságok esetén - a cég a kedvezmény időtartama alatt felszámolás alá kerül, a NAV visszarendezi a kedvezményt és a tartozás ismét egyösszegben esedékessé válik. További vonzata a visszarendezésének, hogy a végrehajtási eljárás nem szünetel akkor sem, ha az adott tartozásra az adózó ismételten kérelmet nyújt be.

Az adósok romló helyzetét jelezheti, hogy a visszarendezéssel érintett ügyek aránya immár 40-50 százalékra tehető, szemben az utóbbi évek 20 százalék körüli értékével. Előfordulhat persze olyan eset is, hogy az adózó nem képes a megadott futamidő alatt a részletek megfizetésére, illetve a megadott határidőig nem tudja megfizetni a tartozását, azonban egy hosszabb futamidejű részletfizetés engedélyezésével, vagy későbbi határidő megadásával már biztosítható a teljesítés. Ezekben az esetekben is visszarendezésre kerül a korábbi kötelezettség és az adózó kérelme alapján új határozat születik.

Meddig húzható a részletfizetés?

A témában a NAV elnöke adott ki nemrégiben egy útmutatót. A dokumentumból kiderül, hogy míg részletfizetés és fizetési halasztás a bevallott (fizetési kötelezettséget előíró jogerős határozattal megállapított) és könyvelt, le nem járt esedékességű adóra is engedélyezhető, addig mérséklés csak az adótartozásra, azaz a lejárt esedékességű, meg nem fizetett adóra, kivéve az adófolyószámlán könyvelt automatikusan felszámított késedelmi pótlékot.

Ha a kérelmező nem jelöli meg a részletfizetés vagy fizetési halasztás futamidejét, illetve a kért részletek összegét, az adóhatóság a rendelkezésére álló információk alapján határozza meg a törlesztő részletek számát és azok, illetve a fizetési halasztás teljesítésének esedékességét. A részletfizetések tekintetében a törvény konkrétan nem határoz meg maximális futamidőt. Az adóhivatal gyakorlatában arra törekszik, hogy az adózó a teljesítőképességéhez mérten a lehető leghamarabb megfizesse tartozását, a futamidők meghatározásakor azonban szem előtt tartja, hogy az engedélyezett részletfizetés teljesítésére az adózó valóban képes legyen. Mivel a cégek és az egyéni vállalkozók esetében rendszeresen, akár havonta újabb kötelezettségek keletkezhetnek, rendszeres gazdasági tevékenységet folytatnak, velük szemben általában a tartozás fél éven, illetve adóéven belül történő rendezése az általános elvárás. Magánszemélyek esetében viszont ennél hosszabb futamidők engedélyezése is előfordul.

Hol bírálják el a kérelmet?

A kérelem illetékköteles, háromezer forintba kerül. A fizetési kedvezményi kérelmek elbírálására irányuló jogkört főszabály szerint első fokon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú adóztatási szervei (adóigazgatóságok) fizetési kedvezmények (fő)osztályai, másodfokon a NAV középfokú adóztatási szervei (adó főigazgatóságok) hatósági főosztályai gyakorolják. A Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságának Kiemelt Adózók Adóigazgatósága és a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága jár el első fokon a különös hatáskörébe tartozó adózók fizetési kedvezményi kérelmének elbírálása vonatkozásában. Ezen esetekben a másodfokú eljárást a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságának Hatósági Önálló Osztálya folytatja le.

 

Mire hivatkozhatnak a magánszemélyek?

A tényállás-tisztázási kötelezettség az adóhatóságot terheli. Az első fokú adóhatóság a tényállás tisztázásánál jellemzően a következő bizonyítási eszközökkel élhet:

  • adózó kérelmében előadott jövedelmi, vagyoni, szociális körülményeivel, illetve gazdasági tevékenységével kapcsolatos adatok,
  • a hivatalból rendelkezésre álló adatok,
  • egyéb okiratok: pl. cég-, ingatlan- és gépjármű-nyilvántartási adatok
  • szükség szerint az adós által kitöltött, vagyoni, szociális és jövedelmi viszonyait, illetve gazdasági tevékenységét bemutató adatlap,
  • szükség szerint a gazdálkodó szervezet aktuális főkönyvi kivonata, mérlege, eredmény-kimutatása, megfelelő számviteli analitikus nyilvántartása, illetve az egyéni vállalkozást folytató magánszemély naplófőkönyve vagy pénztárkönyve és
  • más részletező nyilvántartása, bizonylata,
  • szükség esetén helyszíni szemle, (magánszemély esetében az adóhatóság meggyőződik az adózó és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók életkörülményeiről).

Magánszemély adózónál azt kell mérlegelnie a hivatalnak, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Ha ez a helyzet áll fenn, a tartozás mérsékelhető vagy elengedhető.

Fontos tudni, hogy mi minősül a megélhetés súlyos veszélyeztetettségének. Erre a helyzetre lehet következtetni akkor, ha az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre eső nettó jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét nem haladja meg, és ezt a jövedelmi helyzetet a vagyoni és szociális körülmények is tükrözik. Ennél magasabb összegű jövedelem is megalapozhatja a méltányosság gyakorlását, amennyiben a jövedelmi és az egyéb vagyoni viszonyokat összevetve a tartozás nagyságrendjével annak teljes összegű megfizetése a megélhetést súlyosan veszélyeztetné.

A mérlegeléskor az adóhatóság figyelembe veszi többek között a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a lakásfenntartással kapcsolatos költségeket (pl. közüzemi számlák, közös költségek, lakásbiztosítás, albérleti díj) a lakást terhelő hitel, valamint kizárólag az ahhoz kapcsolódó életbiztosítás havi törlesztő részletét, az egyéb kötelezettségek, tartozások összegét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a fogyatékkal élő, vagy tartósan beteg családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket. Az adóhatóság figyelembe veszi az elért, de nem adózott jövedelmet is, továbbá azt, hogy nem költekezett-e feltűnően az adós a korábbi időszakban.

A lakhatás elvesztése is a megélhetés súlyos veszélyeztetettségének körébe tartozik, így - egyéb feltételek fennállása esetén - a méltányosságot általában megalapozhatja, ha megállapítást nyer, hogy az adós és családja csak a lakhatásául szolgáló, - a lakáscélú állami támogatásokról szóló mindenkor hatályos kormányrendeletben meghatározott mértékű méltányolható lakásigényét meg nem haladó - lakóingatlannal rendelkezik.

Mire hivatkozhatnak a vállalkozások?

A cégeknél hasonló a helyzet, vagyis akkor mérsékelhető vagy nullázható a tartozás, ha annak megfizetése a
vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést ugyanakkor az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti, ám ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosságnak.

A kiadott útmutató alapján a gazdasági ellehetetlenülés vizsgálatánál különösen az alábbiak figyelembe vétele indokolt:

  • az eredeti kötelezettség keletkezésének időpontja (régóta fennálló tartozás esetén az adózó mutatott-e fizetési szándékot),
  • a tartozások fennállása alatt volt-e az adózónak korábban mérséklési kérelme, kapott-e egyéb fizetési könnyítést, azt teljesítette-e,
  • az adózó gazdasági tevékenységének eredményessége az elmúlt két év alapján (bevallási és mérlegadatok összevetése, adósminősítés),
  • részes-e az adózó más vállalkozásokban, illetve az adótartozás keletkezése óta átadott-e ingyenesen más vállalkozás részére vagyont (ideértve az adótartozás mértékéhez képest jelentősnek tekinthető alapítványi befizetéseket, közérdekű
  • kötelezettségvállalásokat),
  • folyik-e az adózó ellen csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll-e,
  • az adózó kötelezettségeinek és követeléseinek összevetése alapján van-e lehetőség mérséklés esetén a gazdálkodás helyreállítására,
  • a társaság kapott-e, vagy fizetett-e ki nagyobb összegű osztalékot.

A vállalkozás fizetési könnyítésben sem igen reménykedhet akkor, ha

  • az adótartozás esedékességének időpontjában vagy azt követően a tartozás pénzügyi fedezete rendelkezésre állt, de azt más - nem méltányolható (pl.: átlagon felüli jövedelem kiáramlás, osztalék, reprezentáció) - célra fordította,
  • a kérelmező követeléseinek behajtása, kárigényének érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket nem tette meg,
  • a fizetési nehézség más részére történő ideiglenesen vagy véglegesen átadott pénz, vagy a gazdálkodásból történő egyéb vagyonkivonás következménye.