Sugárzó izotóppal kívánja jelölni az Orbán-kormány az üzemanyagokat, hogy így kövessék nyomon a nafta származását - írja a Népszabadság. Amint arról beszámoltunk, tavasszal már pletykaszinten felmerült az izotópos jelölés lehetősége, ám akkor a szakértők inkább a színezést tartották valószínűbb megoldásnak.

A jelölőrendszer üzemeltetésével megbízott Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) a lap szerint azzal nyugtatja a kutasokat, hogy külföldi laborok szerint ez sem az egészségre, sem a motorra nem káros. A szer pontos összetétele nemzetbiztonsági védelem alatt áll, de a bekeverőpályázatot megnyerő Femgas Kft. - melynek tulajdonosa a Népszabadság szerint több ügyletet folytatott a kormánypárt gazdasági hátországához sorolt Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségeivel - már ismerheti.

Az elvileg októbertől életbe lépő rendszer működtetésére a törvény az autósoktól literenként 4,3 forint beszedését engedélyezi, de az MSZKSZ állítólag megelégedne 1,8 forinttal a kőolajkészletezésre eddig is beszedett literenként 3,2 forinton felül.  Mindezzel a Femgas évi közel tízmilliárd forinthoz juthat.

Arra viszont továbbra sincs épkézláb válasz, hogy miért van szükség az áremelkedést is eredményező jelölés bevezetésére. A készletező szövetség nem nyilatkozik, a jelölésről szóló javaslat eredeti verzióját jegyző Rogán Antal - arra hivatkozva, hogy azóta változott a szöveg - szintén nem támasztotta alá a jelölés szükségességét. A kormány is csak annyit közölt az indoklásban, hogy a jelölés célja a kőolajtermékek forgalmazásához kapcsolódó adók beszedési hatékonyságának növelése. A többlet adóbevételt más adók csökkentésére fordítanák, az erre vonatkozó jogszabályt július végéig kell kidolgoznia a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek.

A lapunknak korábban nyilatkozó szakértők szerint ugyanakkor túlzott lehet a jogalkotó félelme, hiszen jelentős üzemanyagpiaci visszaélésekről az utóbbi években nem lehetett hallani. Sőt van, aki úgy véli, épp a jelölés bevezetése könnyítheti meg az adócsalást, hiszen ha sikerül hozzájutni a megfelelő anyaghoz, annak bekeverésével egycsapásra legalizálható a közterhek megfizetése nélkül beszerzett üzemanyag.

Első blikkre úgy tűnik, hogy a konkurencia ilymódon történő korlátozásával a Mol jól járhat, ám szakértők szerint az intézkedés a teljes üzemanyagkeresletre negatívan hathat, így az a hazai olajtársaságnak sem érdeke. Szintén a Mol érdekeit sértheti, ha a jelölt, ám exportra szánt üzemanyaggal szemben a külföldi hatóságok emelnek majd kifogást.

Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára korábban az Inforádiónak azt nyilatkozta, hogy az intézkedés azon túl, hogy kereskedelemkorlátozó hatású, ellentmond az üzemanyagok minőségével kapcsolatos uniós irányelvnek is. Ez ugyanis kimondja, hogy egyetlen tagállam sem tilthatja, korlátozhatja vagy akadályozhatja azon üzemanyagok forgalomba hozatalát, amelyek eleget tesznek az irányelv követelményeinek. Ha nálunk ásványolajtermékeket szabad forgalomba hozni csak külön jelöléssel lesz megengedett, egyértelműen sérti a hivatkozott rendelkezést, hiszen a jelölés nélküli termék is megfelelhet az irányelvben előírt minőségi követelményeknek. Az irányelv ugyan lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az általánoshoz képest szigorúbb követelményeket vezessenek be, ezt azonban kizárólag környezetvédelmi okokból tehetik meg, az Európai Bizottságnak történő bejelentést követően.

A jelölést eredetileg július 1-jétől alkalmazták volna, ám a startot október 1-jére halasztották.