Szám szerint a legkevesebb adófajtát 2014-ben Szaúd-Arábiában és Hongkongban kell fizetniük a vállalkozásoknak, egészen pontosan hármat - derül ki a Világbank statisztikáiból. A képzeletbeli dobogóra Norvégia, Katar és az Egyesült Arab Emirátus került fel 4-4 adónemmel.

Érdekesség, hogy Szaúd-Arábiában három éve még 14 adófajtát fizettek a cégek, ám az élmezőny legnagyobb egyszerűsítését nem itt, hanem a háború szabdalta Ukrajnában láthatjuk: szomszédunknál 2011-ben még 135(!) különböző adó terhelte a vállalkozásokat, ez csökkent 2012-ben 28-ra, majd idén ötre.

A fejlett országokat tekintve azt látjuk, hogy Svédországban 6, Kínában 7, Kanadában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban 8, Németországban és Hollandiában 9, Dániában 10, az USA-ban és Ausztráliában 11, Ausztriában 12, míg Japánban 14 fajta adót fizettetnek a cégekkel.

A Világbank adatai szerint idén Magyarországon 11 fajta adót kell befizetniük a vállalkozásoknak, ami eggyel kevesebb, mint amennyi tavaly volt. Amikor a Fidesz 2010-ben hatalomra jutott, még 14 adónem terhelte a vállalkozásokat, eggyel több, mint a legelső adattal rendelkező évben, 2005-ben. A régiós országokkal összevetve azt látjuk, hogy egyedül a 8 adófajtával rendelkező Csehország került elénk, a szlovéneket ugyanannyi adónem terheli, mint a magyar cégeket, míg Bulgáriában (13), Romániában (14), Lengyelországban (18), Horvátországban (19), illetve Szlovákiában (20) több.

Elképesztően nagy adminisztrációt róhat a szerb cégekre a 67(!) különböző adófajta, aminél a globális összesített listán is csak Venezuelában (71) látunk többet. Bürokrácia szempontjából egyáltalán nem nevezhető kedvezőnek az indonéz (65), az elefántcsontparti (63) és a szenegáli (58) cégek helyzete sem. Ide kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy a lista hátsó régióiban néhány kivételtől eltekintve afrikai és szegényebb ázsiai államokat lehet találni, de felkerült néhány közép-amerikai ország - például Panama (52), Haiti (47) - is.

Javuló tendencia Magyarországon

Természetesen az, hogy hol, hány fajta adót kell fizetni, nem tükrözi az adóterhelés nagyságát, ám a Világbanknak van egy olyan statisztikája is, amely azt vizsgálja, hogy az adókedvezmények levonása után fizetendő vállalati adók és kötelező befizetések hány százalékát teszik ki a kereskedelmi profitnak. Az szja, illetve a fogyasztást terhelő adók (például az áfa) nem jelennek meg ebben az összehasonlításban.

Magyarországon 2014-ben 48 százalékot kellett befizetni, amivel éppen Niger (47,8 százalék) alatt és Mali (48,3 százalék) felett vagyunk. Az elmúlt években érdemben csökkent itthon az adóterhelés a Világbank adatai szerint, hiszen 2010-ben még 54,6 százalékot kellett a cégeknek befizetniük, nagyjából annyit, amennyit az azt megelőző években.

A régiós országoknál körülnézve jól látszik, hogy nem az adók számát múlik a terhelés nagysága: a 67 adónemmel rendelkező Szerbiában például a magyarnál kisebb, 38,6 százalékos értéket mértek, míg a mindössze 5 adófajtát használó Ukrajnában a magyarnál nagyobb, 52,9 százalékos a terheltség. A többiekkel összehasonlítva annyira nem kedvező a magyar cégek helyzete hiszen számos országban alacsonyabb összterhelést mért a Világbank: a horvátoknál például mindössze 18,8 százalékot, de a bolgároknál is csak 27-et. Előttünk vannak még a szlovének (32 százalék), a lengyelek (38,7 százalék) és a románok (43,2 százalék) is, míg a csehek (48,5 százalék) és a szlovákok (48,6 százalék) éppen csak mögénk kerültek.

Érdekesség, hogy például az Egyesült Államokban a magyarnál éppen hogy jobb adatokat láthatunk (43,8 százalék), Németországban (48,8 százalék) pedig valamivel rosszabbat. Még ez az adat is jelentősen elmarad a franciáknál mért 66,6 százaléktól, aminek nagyjából a felét (33,7 százalék) adózzák a brit és harmadát (21 százalék) a kanadai cégek.

Ebben a listában a legjobb helyezést Macedónia érte el 7,4 százalékkal, a második helyre a Csendes-óceán délnyugati részén található Vanuatu került, 8,5 százalékkal. Ezzel vége is az egy számjegyű terhelést alkalmazó országoknak, hiszen a dobogóra felérő Kelet-Timorban 11 százalékot mért a Világbank. Ezután főképp arab országok következnek, hiszem Katarban, Kuvaitban, Bahreinben, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben is 15 százalék alatti értékeket találunk.