Amennyiben a parlament is - várhatóan egy hónapon belül - elfogadja az NGM által benyújtott törvényjavaslatot, úgy a startupokat hamarosan korai fázisú vállalkozásoknak fogjuk hívni. Ehhez az kell, hogy az adott évben több mint ketten dolgozzanak az adott cégben, amiből legalább egy fő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutató-fejlesztőnek minősüljön.

És hogy milyen adókedvezmény jár? A parlament honlapján megjelent javaslat szerint a társasági adóról szóló törvény adóalap-kedvezménnyel támogatja a regisztrált korai fázisú vállalkozásokba történő befektetést, mégpedig évente legfeljebb 20 millió forintig. Fontos tudnivaló az is, hogy a tervek szerint a kedvezményt 4 adóévben egyenlő részletekben lehet érvényesíteni, ahogy az is, hogy a korai fázisú vállalkozás ne minősüljön a kedvezmény igénybevételére jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának az igénybevétel adóéveiben.

A kedvezmény igénybevételére az adózó akkor jogosult, ha a szerzést megelőző 3 adóéves időszakon belül sem ő, sem pedig a kapcsolt vállalkozása vagy jogelődje nem volt tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) annak a korai fázisú vállalkozásnak, amelyre tekintettel a kedvezményt igénybe veszi. Nyilván ezzel akarja a kormányzat kizárni azt a lehetőséget, hogy a cégek leányvállalatokat alapítanak és az adókedvezmény érdekében abba pumpálják bele a pénzt.

Ezzel a szaktárca számításai szerint évi 10-15 milliárd forint maradna a befektető cégeknél és 40-60 milliárd forintnyi friss tőkéhez juthatnának startupok.

Arról, hogy a szakértők hogyan látták a törvényjavaslatot, itt írtunk korábban.