Újabb kilenc - részben adó - törvényt módosító javaslatot terjesztett be a kormány az elvileg felette álló törvényhozás elé, azzal az igénnyel, hogy azt a honatyák holnap már fogadják is el. "Az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításról" címet viselő javaslatban a lakásépítés áfájának csökkentése mellett más adótörvények módosítása is napirendre kerül.

A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által jegyzett SOS-törvényjavaslatba olyan nemzetgazdaságilag kiemelkedő iparágakkal kapcsolatos szabálymódosítások kerültek mint a moziüzemeltetés. "A javaslat célja olyan gazdaságélénkítő javaslatok megfogalmazása, mint a moziüzemeltetőkre és a mozikra vonatkozó (...) statisztikai rendszer kialakítása" - olvasható az indoklásban.

Egynapos törvényhozás jön

Mindez persze nem magyarázza az extra sietséget. Mint ismert, alig két hete a NAV átalakítását szabályozó törvényt fogadtatta el a kormány a parlamenttel kevesebb, mint 24 óra alatt. A javaslat jelentősen enyhítette az állami és önkormányzati vezetőkre, családtagjaira vonatkozó közbeszerzési összeférhetetlenségi szabályokat. A dolog szépséghibája, hogy ez sem a beterjesztéskor, sem a rövid vita alatt nem derült ki, csak a törvényjavaslat elfogadása után.

A törvény szerint "a hazai filmforgalmazásból ma hiányzik az iparág egészét lefedő, a mozilátogatottsági és filmterjesztési adatokat pontosan és átfogóan nyilvántartó és hozzáférhetővé tevő adatszolgáltatási rendszer." Ezért a törvény szerint a "mozgóképszakmai hatóság" - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság -  önálló nyilvántartást hozz létre. A kormány ezen túl átalakítaná a filmgyártás támogatására vonatkozó szabályokat, de hozzányúl az adótörvényekhez is, abban az értelemben hogy a filmgyártási költségek elszámolásánál is alkalmazhatóak legyenek a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) és a kisvállalatai adót (kiva) szabályai is.

Fontos módosítás, hogy a Filmalapnál kezelt letéti számlára beérkezett céges felajánlások összegét az állam kiegészítheti a mozgóképről szóló törvényben 2015-re meghatározott 12 milliárd forintra. Erre nagy szükség lenne, hiszen a letéti számlán jelenleg csak 2,4 milliárd forint van, amit tartalékol a Filmalap, de a várólistán lévő, filmgyártói kérelmek összege meghaladja a 3,6 milliárd forintot.

Bajban a bértárgyalások?

A sikeres minimálbér tárgyalások záloga az egyeztetések keretintézményéül szolgáló Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) tagjainak mandátumának meghosszabbítása - legalábbis a kormány szerint. A korábbi érdekegyeztető mechanizmusok helyére 2011-ben alapított NGTT tagjainak mandátuma lejárt - ezt most törvényileg meghosszabbítják -,  így lehet meg a minimálbér alku. Az NGTT-ban a munkaadókon, szakszervezetek kívül helyett kapott a civil, az egyházi és a tudományos oldal.

BKV-finanszírozás iparűzési adóból?

Feltehetően nem kap plusz pénzt a főváros a tömegközlekedés finanszírozásra - ugyanis kormány a helyi adókról szóló törvényt úgy módosítja, hogy az ebből befolyó pénzeket kell erre a célra fordítani. Mégpedig a főváros több mint száz milliárd forintos helyi iparűzési adóbevételre tesz szert évente - ezentúl ezt dedikáltan erre kell fordítaniuk. Ez mintegy válasz a Tarlós István főpolgármester sürgetésére, amelyben a főváros kéri a BKV/BKK, illetve a tömegközlekedés veszteségeinek részbeni megtérítését a költségvetéstől.