Egy bizottsági forrás az MTI-nek megerősítette: úgy vélik, hogy a telefonadó uniós jogot sért, a távközlési szektorra kivetett adóteherből származó bevételt az állam ugyanis - az uniós előírásokkal ellentétben - nem a telekommunikációs szektorra, a távközlési infrastruktúra fejlesztésére fordítja. Ezen adó bevezetéséről tavaly döntött a kormány, július 1-jétől percenként két forint az adó telefonhívásonként, illetve smsenként. A költségvetés idén 44 milliárd forintot remél bevételként ebből az adóból.

Az Európai Bizottság tavaly októberben a telekomadó miatt is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bíróságon. Egy másik "válságadó", a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadót is vizsgálja már az uniós bíróság.

A telekomadót 2010-ben a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében vetettek ki többek között a távközlési tevékenységet folytató vállalkozásokra. Az adó alapja a vállalkozások éves nettó árbevétele, mértéke pedig 500 millió forintot meg nem haladó árbevétel után 0 százalék, az árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 százalék, az árbevétel 5 milliárd forintot meghaladó része után pedig 6,5 százalék.