A 2007-ben indult uniós ciklusban eddig több mint 58 ezer pályázat érkezett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, a megítélt támogatás pedig 4473 milliárd forint volt - ebből 1683 milliárd forintot fizettek ki. A pályázatok szabályos voltát nemcsak az NFÜ vagy közvetítő szervei, hanem adott esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is vizsgálja. Az esetek többségében az intézményektől kap a hatóság értesítést, de érkeznek persze bejelentések a lakosságtól vagy akár önkormányzatoktól is. Utóbbira az a jellemző, hogy adott térségbe elkezdenek bejelentkezni a cégek, mert ott a támogatási intenzitás jóval magasabb - ám a cég mögött nem tapasztalható gazdasági tevékenység.

Az ilyen csalások sokrétűek. A legegyszerűbb eset az, amikor az elnyert pénzt egyszerűen eltüntetik, nem arra használják. Bonyolultabb ügyek is vannak ugyanakkor, amikor a támogatás egy részét valóban beforgatják az adott fejlesztésbe, a többit azonban jogosulatlanul használják fel - volt példa arra, hogy banki hitelt törlesztettek belőle. Újabb lépcső, ha ennek nyomait megpróbálják eltüntetni: fiktív számlákkal igazolják az adott fejlesztés költségét, akár több alvállalkozó beiktatásával. Arra is volt példa, hogy a pályázati feltételhez szükséges előéletet produkálták fiktív számlákkal fényesebbé tenni. A legsúlyosabb persze az, amikor az ügyben már a hivatali oldal is érintett - vagyis itt már felmerül a korrupció gyanúja is.

Jóllehet bizonyosan van olyan ügy, amelyben a hivatalok is érintettek, eddig nem sikerült egyszer sem vádat emelni - mondta Sors László, a NAV Bűnügyi Igazgatóságának vezetője. A NAV nyomozásának következtében tavaly 85, az idén pedig eddig 15 esetben indult büntetőeljárás.

Az esetek többségében a büntető törvénykönyv szerint az unió pénzügyi érdekeinek megsértése bűntette miatt indul az eljárás. Ennél persze több is lehet az ügyből. Egy esetben egy cég úgy jutott támogatáshoz, hogy meghamisította a gyártási adatot - akkor járt volna a támogatás, ha kristálycukrot használ az élelmiszer-ipari termékek gyártása során, ehelyett azonban kevert alapanyagot alkalmazott a valóságban. A cég három éven át összesen 220 millió forinthoz jutottak jogosulatlanul.

Egy pályázatíró iroda bukott le abban az ügyben, ahol gyanús pályázatokat talált a hatóság. Kiderült, hogy az iroda 57 cég számára pályázatot készített el, amelyekben ugyanazon szállító technológiai fejlesztésére adott árajánlatát csatolta, a szerződés tanúi minden esetben ugyanazok voltak, sőt a projekt megvalósítási helye is több esetben ugyanaz volt. Az érintett cégek ellen nem indítottak eljárást, az irodát azonban magánokirat hamisítással vádolták.

A legnagyobb értéket a Leader program jelenti. Itt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentése szerint 465 millió forint összegű támogatással nem tud elszámolni a közhasznú egyesület, illetve azt nem rendeltetésszerűen használták fel. Nem marad el azonban sokkal az repülőgépgyártó sem, amely a támogatásokból saját cégét fejlesztgette, miközben költségeit több mint egymilliárd forint értékben fiktív számlákkal próbálta igazolni. Az uniós költségvetésnek így 132, a magyarnak pedig 228 millió forint kárt okozott. Jóhír, hogy a cég 800 milliós vagyonát lefoglalta a hatóság, vagyis a pénz nem veszett el.