A testület közleménye szerint a 2013. január 1-jétől hatályba lépő igazgatási együttműködésről szóló direktíva lefekteti az alapjait a tagállamok adóhivatalai közötti szorosabb együttműködésnek és szélesebb körű információcserének - közölte a napokban az Európai Bizottság. A direktíva lényegében megszünteti a banktitkot, azaz egy tagállam nem tagadhatja meg az információszolgáltatást arra hivatkozva, hogy azokat egy pénzintézet kezeli. A tagállamoknak a direktíva szabályozását 2013. január 1-jéig át kell ültetni a nemzeti jogrendszerükbe - olvasható a közleményben.

Az új szabályok nagyobb átláthatóságot, jobb információáramlást és szorosabb együttműködést eredményez majd, ami alapvető fontosságú eszköze az adócsalás elleni küzdelemnek - fogalmazott Algirdas ©emeta adóügyi biztos.

A direktíva gyakorlati útmutatást és hatékony intézkedéseket fektet le az adóügyekben történő együttműködéshez. Az információcseréhez egységes formulára és eljárásra tesz javaslatot, amelyekkel az nemzeti hatóságok közötti információcsere gyorsabbá és hatékonyabbá válik. Az adóhatóságok munkatársai számára lehetővé válik, hogy más tagállamokban is részt vegyenek közigazgatási vizsgálatokban, valamint a hivatalok kérhetik, hogy az ő adóügyi dokumentációikról és döntéseikről más EU tagállamok hatóságait is informáljanak. A direktíva minden adót lefed, az EU más jogszabályaiban külön szabályozott adókat kivéve (például áfa (VAT), jövedéki adó).

A direktíva emellett lépésről lépésre meghatározza azokat az intézkedéseket is, amelyek a későbbiekben lehetővé teszik a jövedelmek és a tőkejövedelmek nyolc kategóriájában az automatikus információcserét. A bizottsági tervezet szerint 2015-től a tagállamok között a maximum öt kategóriában automatikussá válik az információcsere, feltéve, hogy az adat rendelkezésre áll.

Ezermilliárdos a kiesés

Az Európai Bizottság által is használt - a brit Tax Research LLP által készített - felmérés szerint az Európai Unióban becsült adatok alapján mintegy 860 milliárd eurónyi adót csalnak el évente. Az adóelkerülésből származó kiesés pedig - szintén becsült adatok alapján - mintegy 150 milliárd eurót tesz ki évente. A két fő komponensből így az adódik, hogy az EU-ban évente az adócsalások és adóelkerülések miatt a tagállamok mintegy ezer milliárd eurónyi bevételtől esnek el - olvasható a tanulmányban.

A felmérés szerint az adócsalás miatti kiesés Európában Olaszországban volt a legmagasabb, itt az éves kiesés meghaladja a 180 milliárd eurót. Ha viszont a költségvetési kiadások arányában nézzük az adókieséseket, akkor Észtország a legnagyobb vesztes több mint 28 százalékkal évente.

A felmérés Magyarországon az árnyékgazdaság méretét 2009-es adatok alapján a GDP 24,4 százalékosra tette, az ebből fakadó adókiesést pedig 9,445
milliárd euróra éves szinten.

Az OECD is tett már lépéseket

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) idén nyáron módosította a kettős adóztatás elkerüléséről szóló modellegyezményének információcsere cikkét és a hozzá tartozó kommentárt, aminek következtében az adóhatóság számára könnyebbé vált felderíteni a külföldre vitt eltitkolt a jövedelmeket. A NAV-nak ugyan eddig is megvolt a lehetősége a külföldi adatok bekérésére, de az adóhatóságok közötti információáramlás jelenleg a viszonosság elve alapján működik, ami nem garantálja azt, hogy minden adóhatóság egyforma mennyiségű és minőségű adatot továbbítson.
Az OECD újítása következtében azonban az automatikus adatszolgáltatás kiterjeszthető az adózók egy egész csoportjára is, anélkül, hogy egyenként megneveznék őket, de bizonyos korlátozások azért ennek értelmében fennmaradnak: eddig sem lehetett hozzáférni olyan adatokhoz, amelyek egy állam belső jogszabályaival és közigazgatási gyakorlatával, valamint az üzleti, ipari, kereskedelmi titokkal és a közrenddel ütköztek. Az OECD módosítása következtében azonban egyebek mellett az a helyzet is előállt, hogy az adózók úgy is alanyaivá válhatnak egy információáramlásnak, hogy érintettek lennének saját adóhatóságuk szempontjából, ráadásul egyik adóhatóság sem köteles értesíteni adózóit arról, hogy róluk milyen adatokat szolgáltatott, illetve rájuk vonatkozóan érkezett-e más államból megkeresés. A NAV ezen kívül olyan információkhoz is hozzájuthat, ami akár külföldi bank vagy más pénzügyi intézmény birtokában van.