BUX
39962

Brexit: esetleg is-is vagy mégis mégse

Bár a Theresa May brit miniszterelnök által felvázolt EU-kilépési tervet a BBC ultimátumként értékelte, igazából most sem derült ki sokkal több konkrétum, mint korábban, továbbra is folyik a maszatolás. A tiszta válás felvázolásakor May néhány "mellékszálat" elfelejtett megemlíteni.

Szabó Zsuzsanna, 2017. január 17. kedd, 17:12

Ha nincs egyezség, az jobb, mint egy rossz egyezség - mondta Theresa May -, mert egyezség nélkül is tudnának kereskedni Európával, ugyanakkor szabad kezet kapnának abban, hogy a világ más országaival kereskedelmi megállapodásokat kössenek. Emellett szabadon alakíthatnának ki versenyképes adókat és más olyan intézkedéseket is hozhatnának, amelyek a világ legjobb vállalatait és legnagyobb befektetőit Nagy-Britanniába csalogatnák.

A miniszterelnök kijelentése megnyerően hangozhat a brexitpártiaknak, csakhogy néhány "mellékes" tényezőt figyelmen kívül hagy. Egyrészt az Egyesült Királyság első számú kereskedelmi partnere az EU. Az Egyesült Királyság ezer szállal kötődik az unióhoz nemcsak kereskedelmi kapcsolatokon keresztül, hanem jogilag is.

Lassan a testtel

Jól hangzik, hogy ha nincs megállapodás, akkor majd Nagy-Britannia szabadon kötöget kereskedelmi egyezményeket, csakhogy az Egyesült Királyság addig semmilyen tárgyalást nem kezdhet harmadik országgal, míg az EU tagja, hiszen a tagállamok az Európai Bizottságra ruházták annak a jogát, hogy a nevükben kereskedelmi ügyekben eljárjon, beleértve a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalásokat is. Azaz amíg az Egyesült Királyság tagsági jogviszonya nem szűnik meg, senkivel sem tárgyalhat.

Ehhez jön az a szintén "mellékes" szál, hogy egy-egy kétoldalú kereskedelmi tárgyalás végigvitele évekig tart, és ez az időszak csak a kilépést követően kezdődhet. Addig - ameddig legfeljebb az uniós szabályoknál kedvezőtlenebb a WTO-szabályok lépnek érvénybe - az Egyesült Királyság szinte légüres térbe kerülhet. Más szóval megvalósulhat a lehető legrosszabb forgatókönyv a szigetország számára - a brexit makrogazdasági hatásainak elemzésekor is WTO-szabályok bizonyultak legkedvezőtlenebbnek a szigetországnak.

Hátrább az agarakkal

Abban bízni, hogy az Egyesült Királyság akkora ász, hogy csak a britek számára előnyös megállapodás szülessen olyan hatalmas kereskedelmi partnerekkel, mint például Kína, finoman szólva naivitás. Egyrészt mert minden bizonnyal a leendő kereskedelmi partnereknek is az az érdekük, hogy a számukra legelőnyösebb szerződést kössék, másrészt a May által emlegetett legjobb vállalatoknak és befektetőknek a legnagyobb vonzerőt pont az 500 millió potenciális ügyfelet elérő uniós egységes piac kínálja, nem az Egyesült Királyság. Nem véletlenül jelezték a nagy pénzügyi szolgáltatók és a nagyvállalatok, hogy a brexit miatt megfontolják vállalataik átköltöztetését az egységes piacon belülre.

Nem oda Buda

A "versenyképes" adók meghatározása pedig tagállami hatáskör az Európai Unióban, azaz ezen a téren - a többi tagállamhoz hasonlóan - eddig is szabad keze volt az Egyesült Királyságnak.

Bár a német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier, megdicsérte Mayt a "világosabb" beszédért, de még mindig elég sok kérdés maradt nyitva, amely biztosan nem fogja erősíteni az országgal szembeni üzleti bizalmat. Így a "legjobb vállalatok" és "legnagyobb befektetők" sem fogják nagyon összetörni magukat, hogy a következő években az Egyesült Királyságban üzleteljenek.