"Soltész Miklós elmondta, a 32 év munkaviszony és a nyolc év gyermeknevelési támogatás beszámításával azoknak a nőknek szerettek volna kedvezni, akik az életük korai szakaszában kénytelenek voltak munkába állni, és emellett gyermeket is neveltek. Ezt a fajta ellátást 2011 óta lehet igénybe venni, abban az évben 48 ezren, tavaly 29 ezren éltek ezzel a lehetőséggel." - tudósított az MTI az Idősügyi Tanács üléséről, ám a jeles alkalomból Czomba Sándor államtitkár részvételével külön kis ünnepséget is ültek a minisztériumban.

Az EMMI láthatóan kormányzati sikerként értékeli, a Nők-40 programját, ami egy szimpla választási ígéretnek indult és amit teljesített is a 2010-ben megalakult kormány. Ma Magyarországon mind a férfiak, mind a nők esetében a hivatalos nyugdíjkorhatár 62 év, ami 2014. januártól 62,5 évre emelkedik, így következő az évtized elejére elérjük a 65-ös korhatárt. A korhatáremelésre azért van szükség, mert a társadalom elöregedésével egyre kevesebb adófizetőnek kell összedobnia az egyre népesebb nyugdíjas társadalom ellátását.

A Nők-40 nyugdíjprogram százezres létszáma valóban azt jelzi, hogy a kormány egy olyan intézkedést vezetett be, ami népszerű, ám ha egy kicsit is tovább gondolkodunk, korántsem olyan biztos, hogy az intézkedés jó-e annyira a társadalomnak is, mint a százezer érintettnek. Mint azt az államtitkár is elmondta, hogy a 40 év szolgálati időből elég 32 tényleges járulékfizetéssel eltöltött idő a nyugdíjjogusultság megszerzésére. Ráadásul a szolgálati időbe - bizonyos korosztályoknál -  beszámítják a szakmunkás-képzésben eltöltött éveket, így ad abszurdum a nyugdíjjogosultságot 55 éves nők is megszerezhetik, akik akár további 5-7 évig aktív adófizetők lehettek volna, persze csak abban az esetben, ha nem a munkanélküliség elől menekültek a szociális biztonságot jelentő nyugdíjba. A konstrukció népszerűsége érthető, hisz a biztos nyugdíj valóban vonzóbb lehet a bizonytalan munkaerőpiacnál, főleg akkor, ha emellé további munkalehetőség is társul - igaz, tovább dolgozni a szabályok miatt csak a szürke zónában lehet.

Hiányszakmák, fekete foglalkoztatás

A másik oldalon ezen 100 ezer nő nyugdíjba vonulásával bizonyos szakmákban hiány alakult ki - elég csak az óvónőhiányra utalni, amely az intézkedés miatt alakult ki a fővárosban. (Személyes ismeretségi körben ismerünk olyan óvodát, ahol a mondott ok miatt másfél évig nem tudtak egy pozíciót betölteni.) De hasonló a helyzet az egészségügyben és tanítói pályán is.

A százezer új nyugdíjas a nyugdíjkiadásokat évi 100 milliárd forinttal növelte az ONYF adatai szerint, vagyis ennyivel többet kell összedobni az adófizetőknek a nyugdíjak kifizetésére, ahelyett, hogy az érintettek - vagy legalább egy részük - aktív adófizető lett volna a következő években. A hiányszakmák alakultak ki, csökkentek az adóbevételek, nő(het) a fekete-foglalkoztatás - ez a társadalmi ára egy kellően át nem gondold kampányígéret megvalósításának. Soltész államtitkár azon érve sem áll meg teljesen, hogy az intézkedés kizárólag azoknak kedvez "akik az életük korai szakaszában kénytelenek voltak munkába állni" a ismert feltételek miatt.

Meddig lehet?

A gyors létszámnövekedés annak is köszönhető, hogy az érintettek tudják, addig kell élni ezzel a lehetőséggel, amíg lehet, ugyanis a létszám növekedése egyre inkább költségvetés probléma lesz, ráadásul az egész ötlet idegen a nyugdíjrendszertől, amely az utóbbi évtizedben az egységesítés felé mozdult el. Előbb zárult az olló a női és a férfi korhatár között, majd 2010-után folytatódott a kivételezett fegyveres testületi szolgálati nyugdíjak megszüntetésével és a rokkantnyugdíjas rendszer átalakításval.

Természetesen megszerzett nyugdíjakat vélhetően nem fognak megszüntetni - bár ennek alkotmányos garanciáit a  kormány felszámolta már a régi alkotmány módosításával és ezt az Alaptörvény sem orvosolta - , de ettől függetlenül a 2014-ben felálló kormánynak a Nők-40 programban lépnie kell. A szociális ágazatban járatos szakértők szerint a Nők-40 program szakmailag "hibás termék", ugyanis nemi alapon diszkriminál. Megoldás lehetne, hogy csak az a nő kaphatná, aki szült, vagy nyitottá tenni a férfiak számára is - ez utóbbi viszont az újabb évi százmilliárdos kiadás miatt nem valódi opció.

Mi lehet a megoldás?

Ami szakmailag korrekt megoldás lenne - a Napi.hu-nak nyilatkozó szakember szerint - a merev korhatár oldása szigorú malus-rendszer bevezetésével. Ez esetben 3 évben kellene korlátozni a nyugdíj előre hozását az illetőre irányadó korhatárhoz képest. A malus akár évi minimum 5-6 százalékos nyugdíjcsökkentést is jelentene, vagyis ennyivel kisebb lenne az induló nyugdíj a teljes jogú nyugdíjhoz mérten. E malusos előrehozott öregségi nyugdíjba lehetnek átvezetni a Nők-40 programot is, ráadásul egy ilyen rugalmas rendszer feloldhatná azokat a feszültségeket, amelyeket a korábbi nyugdíjak 2010-utáni rapid megszüntetése váltott ki.